A Magyar Orvosi Kamara etikai eljárást indított az ellen a szülész-nőgyógyász szakorvos ellen, aki 2003 és 2005 között összesen 88 nőt károsított meg a fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosaként, a korábbi vádirat szerint. V. Attila egy páciensének anno azt állította, hogy daganata van a méhében, meg kell műteni. Ezért 200 ezer forintot kért el. A nő férje vette észre, hogy feleségét egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarták megműteni. Az esetet jelentették az OEP-nek, és mint kiderült, mások is hasonló panaszokkal keresték fel az egészségbiztosítót, amely ezért 2006-ban feljelentést tett. Így derült fény a V.Attila és társai által elkövetett csalássorozatra. A V. érdekeltségébe tartozó Medifert Kft. 2003-ban együttműködési szerződést kötött a Nyírő Gyula Kórházzal. Ennek értelmében a cég a kórháznak használatba adta a tulajdonában lévő endoszkópos beavatkozások elvégzéséhez szükséges speciális eszközöket és műszereket, cserébe a kórháznak a műtétek után fizetett OEP-támogatás 40 százalékáért. Csakhogy miközben az úgynevezett lézeres laparoszkópiás nőgyógyászati műtéteket a kórház – a V.,Attila cégétől bérelt eszközökkel – elvileg az egészségbiztosítással rendelkező betegek részére ingyen végezte, V.-ék ugyanezekért az OEP  által finanszírozott beavatkozásokért mégis súlyos százezreket kértek el a betegektől, azt a látszatot keltve, hogy magánrendelésen látják el őket, több millió forinttal károsítva meg a betegeket. A csalás miatt V.Attilát és társait december közepén ítélte el jogerősen a bíróság. Az orvost első fokon is elmeszelték, és 2014 júniusában 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Társait, F. István szülész-nőgyógyász szakorvost 1 millió forint megfizetésére ítélték ugyancsak csalásért, míg M. Zsuzsanna védőnőt csalás és bűnsegédlet miatt három év próbaidőre bocsátotta a bíróság. Az ügyész szigorításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokra, ahol a felfüggesztett börtönbüntetést elengedték V.-nek, csak a pénzbüntetést hagyta meg, F.- nek viszont három év próbaidőt állapítottak meg, M. büntetése nem módosult. A bíróság az ítélethirdetés során elismerte, hogy V és F munkássága társadalmilag és erkölcsileg hasznos volt. Enyhítő körülménynek nevezték azt is, hogy több év telt el a feljelentés és az első fokú ítélet között, illetve a vádlottak büntetlen előéletét is ide számította. Ezzel szemben az első fokú bíróság még súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a csalásokat “az egészségügyről szóló törvény, a szolidaritás és egyenlő hozzáférés alapelveivel ellentétesen kiszolgáltatott helyzetben lévő betegekkel szemben követték el”. Ezzel azonban korántsincs vége V.-ék ügyének. Úgy tudjuk, nem sokkal az ítélet kihirdetése után egy magánszemély panaszt tett a kamaránál etikai vétség miatt. A bejelentő - aki külön kérte, hogy még a monogramját se adjunk meg - a napokban, tehát három hónappal az ítélethirdetés és a bejelentés után kapott levelet a kamarától, hogy megindult az etikai eljárás V és társa, F. István ellen. Az orvosok ügyét a MOK Budapesti Területi Szerveztének II. számú Etikai Bizottsága fogja tárgyalni április 4-én. V.A nem először állt bíróság előtt. A Pesti Központi Kerületi bíróság 2006 márciusában jogerős ítéletben mondta ki, hogy az orvos meghamisított orvosi működési bizonyítványát, majd egy közbeszerzési eljárás során a meghamisítottat nyújtotta be, ezzel a kétrendbeli magánokirat-hamisítás bűncselekményét valósította meg. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai bizottsága is foglalkozott már V. működésével. Két alkalommal – először 2004-ben, majd 2006-ban – el is marasztalták a nőgyógyász szakorvost. Ugyanakkor információink szerint V.- nek nem ez lesz az egyetlen jelenésük Etikai Bizottságnál; a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság is etikai panasszal élt az orvosok ellen, ezt április 5-én tárgyalják majd. Ennek köze lehet ahhoz, hogy nemcsak a magánokirat-hamisítás és a csalás miatt övezik komoly viták a doki praktizálását. Állítólag olyan, a lombikbeültetés sikerességét növelő eljárást alkalmazott, ami az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (ETT-HRB) tagjának 2013-as szakvéleménye szerint klinikai kísérletnek minősül.