Van, aki csak diétázik, s előfordul, hogy valaki nem váltja ki a felírt gyógyszert, de több százezer ember van, aki egyáltalán nem tud róla, hogy beteg. Magyarországon biztosan van legalább egymillió cukorbeteg – jelentette ki a professzor. A cukorbetegek hat százaléka 1-es típusú cukorbeteg, és kilencvennégy százalék a 2-es típusba tartozik. Egyre nagyobb számban diagnosztizálnak 1-es típusú cukorbetegséget 0 és 4 év közötti gyerekeknél. A 2-es típus pedig a régebben időskorinak nevezett cukorbetegség, de egyre gyakoribb fiatal felnőtteknél, illetve a 14–18 éves kor közöttiek körében is. Bár a cukorbetegek száma sajnos emelkedik, szerencsére a szövődményes esetekből egyre kevesebb van. Ez több mindennek köszönhető: például a vércukormérők terjedésével a cukorbetegséget jellemzően korábban diagnosztizálhatjuk – mondta Kempler Péter. A legnagyobb probléma a 2-es típusú cukorbetegséggel, hogy nincsen tünete, alattomos betegség, és amikor panaszokat okoz, akkor már valószínűleg szövődményei is vannak. Intő jel lehet a fokozott szomjúság érzése, a gyakoribb vizeletürítés, a bőrproblémák vagy a testsúly hirtelen csökkenése. Sok páciensnél a szemészeti vizsgálaton derül ki a cukorbetegség. Panaszokat még nem okoz, de már az első jeleit észleli a szemorvos. Ez nem azt jelenti, hogy a betegnek látásromlása van. Ha az lenne, az jellemzően már súlyos szövődményt tükrözne. Előfordulhat idegrendszeri szövődmény is, ami idővel sajnos odavezethet, hogy amputálni kell a beteg lábát. Ez ma Magyarországon napi tíz cukorbeteg esetében jelent amputációt, tehát egy rendkívül súlyos problémáról van szó. Az idegrendszeri szövődmény esetén a beteg nem érez fájdalmat: fekély, sérülés alakulhat ki, de akár meg is éghet, eltörhet a lába úgy, hogy a páciens észre sem veszi. A harmadik leggyakoribb szövődmény a vesebántalom. Ez is teljesen tünetmentes, csak a laborvizsgálat mutatja ki. Létezik egy kérdőív, ami nagyon sokat segíthet abban, hogy az orvos már jóval az első tünetek megjelenése előtt kiszűrje a cukorbetegség fokozott kockázatát. Ezzel megítélhető, hogy egy és ötven százalék között mennyi a kockázata annak, hogy cukorbeteg lesz-e valaki tíz éven belül. A családorvosok sajnos csak ritkán töltetik ki ezt a kérdőívet betegeikkel. Valóban nagyon sok egyéb munkájuk van, rengeteg az adminisztráció, de ezzel a kérdőívvel a betegek néhány perc alatt végezhetnek, amíg várnak a vizsgálatra. A gyógymódok rengeteget fejlődtek, különösen a vércukorcsökkentő kezelések. Ma már olyan hatékony szerek vannak, amelyek a testsúlyt nem növelik és nem okoznak vércukoresést. Az inzulint a betegek többsége nem szereti, mert fél attól, hogy meghízik és sokan tartanak a hipoglikémiától (vércukoresés). Az új korszerű inzulinkészítmények ezeknek a szövődményeknek a kockázatát is jelentősen csökkentik. A kezeletlen cukorbetegség különösen súlyos problémákat okozhat a kismamáknál. Koraszülést vagy fejlődési rendellenességet idézhet elő. A cukorbetegeknél ezért különösen fontos, hogy a várandósság ideje alatt megfelelő orvosi felügyelet alatt legyenek. A kismamák közül sokan lesznek átmenetileg cukorbetegek, ez a gesztációs diabétesz. Ilyenkor nagyon „agresszíven” kell kezelni a betegséget, a terhesség során normális vércukorértékeket kell biztosítani. A cukorbetegségnél nagyon fontos tudni, hogy nem a gyógyszerektől kell félni, hanem a szövődményektől. Több tanulmány is kimutatta, hogy egy cukorbeteg hat-tíz évvel rövidebb ideig él, mint egy nem cukorbeteg. Az elmúlt években hat százalékkal csökkent a cukorbetegek halálozása, de még így is évi harmincezer ember hal meg hazánkban a betegség miatt. Évente ezerrel mérséklődött a szívinfarktusok száma a cukorbetegek körében, és kevesebb ember kap stroke-ot a diabétesz miatt. A 2-es típusú diabétesz kialakulásában szerepe van az elhízásnak és a mozgásszegény életmódnak is. Ma már a diabétesz „előállapotait” is lehet gyógyszeresen kezelni, ezzel is késleltethető a betegség kialakulása.