Egy hosszú whiskygőzös éjszaka után a következőkre jutottunk. A férfiak alapvető ösztöne a fajfenntartás, ha ez nem is tudatos. Előbb-utóbb minden férfi talál valakit, akiért megőrül, vagy így, vagy úgy. Ösztönből vagy bármi más indokból, de ez tény. A nők pedig imádják, ha tepernek utánuk. Hiszen már az őskorban is annak szült egy nő gyereket, aki nagyobbat ütött a kőbunkóval és a hajánál fogva behúzta a barlangba. Tehát minden nő vágyik egy olyan férfira, aki rajong érte és ágyba akarja vinni. Akin látja, hogy majd megveszik érte. Akiből kihozza az állatot, aki nem képes uralkodni magán, rajta viszont igen. A férfiak tudat alatt is mindig megpróbálnak a kedvünkre tenni, mert a kapcsolat elején mindenki a jobbik arcát mutatja. Kedvesebb, türelmesebb, megértőbb a kezdeti helyzetekben. De egy dolog biztos, hogy a nők nem a jó fiúkat szeretik. Játszmázni meg nem kell, mert az nem vezet jóra. A férfi tökéletesen ki tudja szűrni – amennyiben elég tapasztalt, kiválasztani – a gyöngyszemet a kavicsok közül. Hiába forognak azok a bizonyos lányok az ágyában, akik keresik magukat. Hiába is kaphat meg bárkit bármilyen módon, akkor is felismeri azt a bizonyos összeolvadást. Tehát egy romantikus férfi is eljátssza a rossz fiút, aki nem tisztel minket meg azzal, hogy vár a 3. 4., ki tudja, hányadik randiig, hiszen nekünk, nőknek a rossz fiú kell. És ha akarta magától, ha nem, megpróbál ágyba bújni, hogy ne maradjon egyedül. Tehát itt a 22-es csapdája megint. Hiába találunk mi ilyet, aki tisztel, szeret, ha  tudat alatt nem erre vágyunk, nem ezt keressük. Kapunk az élettől egy rossz fiút, aki kihívás, aki „be lehet törni”. Aztán, ha betörtük, már nem kihívás. De az első randin – hisz arról beszélünk – még igen. Még az, még titokzatos, még James Bond vagy Jason Statham... Egy szó, mint száz, az első randin bármi belefér, amit az elménk, a képzeletünk enged. És nem utolsósorban a neveltetésünk. Mert ugye mindenkiben van némi gát a neveltetésből fakadóan. Amiket szeretnénk is, meg nem is leküzdeni. Mások akarunk lenni, azt akarjuk, hogy jobbak legyünk, hogy különbözzünk, hogy kitűnjünk. Már az első randin. Aztán jönnek a hormonok, jön a kémia, megvadulunk, elengedjük magunkat. Ha akarjuk, ha engedjük, megtehetjük. Nincs erre semmilyen szabály. Akarjuk, hogy jó legyen? Engedjük, hogy jó legyen? Hogy tapasztaljunk? Akkor tegyük! Lehet így is, úgy is. Mindenki maga dönti el, hogy mit tud, mit mer befogadni. De a lehetőségek határtalanok. A döntés a miénk. Ettől még senki sem lesz prostituált vagy gaz csábító. (Bánrévi Lili)