Bolívia szükségállapotot hirdetett a Super El Niño jelenség miatt

Október 31-én, szombaton Rodrigo Paz bolíviai elnök bejelentette, hogy országos szükségállapotot hirdetett a „Super El Niño” éghajlati jelenség következményeinek kezelésére, amely az AFP szerint az ország több régiójában aszályt és áradásokat okoz.

Az intézkedés lehetővé teszi további pénzügyi források mozgósítását és beavatkozó csapatok kiküldését az érintett területekre. „Hatalmas erőfeszítéseket tettünk a környezet védelme és az idei Super El Niño jelenség hatásainak minimalizálása érdekében” – mondta Rodrigo Paz a nemzethez intézett üzenetében. A döntést az 5759. számú Legfelsőbb Rendelet hivatalossá tette, amely országos vészhelyzetet hirdet az aszály és az El Niño jelenséggel kapcsolatos kockázatok összefüggésében a 2026-2027-es időszakban.

Több mint 78 000 családot sújtott az aszály

Az aszály több mint 78 000 családot érint Bolívia kilenc megyéje közül hatban. A Polgári Védelmi Minisztérium legfrissebb jelentése szerint, amelyet a bejelentés előtti héten tettek közzé, a jelenség több mint 75 000 állat pusztulását is okozta. „Ez egy olyan jelenség lesz, amely nagyon súlyos következményekkel jár majd az aszály és az áradások tekintetében, és minden intézmény együttműködésére szükségünk van” – tette hozzá Rodrigo Paz elnök. A bolíviai hatóságok felkészülnek a szélsőséges időjárási jelenségek hatásaira, mind a csapadékhiány által sújtott régiókban, mind az árvízveszélynek kitett területeken.

Az ENSZ figyelmeztet, hogy az El Niño jelenség példátlan intenzitású lehet

Az ENSZ ezen a héten arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi El Niño jelenség példátlan intenzitást érhet el, „szó szerint meghaladva az elmúlt 40 évben használt éghajlati megfigyelési skálákat”. A Meteorológiai Világszervezet szerint a jelenség várhatóan 2026 vége felé éri el csúcspontját, és hatásai ezen időszakon túl is folytatódhatnak.

A szomszédos országokban, mint például Peru, az El Niño a hőmérséklet emelkedésével és erdőtüzekkel hozható összefüggésbe, amelyek legalább 12 ember halálát okozták. Hozzájárult a dengue-láz terjedéséhez is, egy trópusi betegséghez, amely 2026-ban 81 ember halálát okozta Peruban az AFP által idézett adatok szerint. Chilében 2026 októbere volt a valaha feljegyzett legcsapadékosabb hónap Santiagóban, az ország fővárosából származó csapadékjelentések szerint.

Mi az El Niño jelenség?

Az El Niño az egyik olyan természeti jelenség, amely a leginkább befolyásolja a globális éghajlati rendszert, és növelheti a hőhullámok, árvizek és aszályok kockázatát.
A jelenség az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) néven ismert ciklus meleg fázisát jelenti, amely a légkör és az óceán kölcsönhatását írja le a trópusi Csendes-óceánban. Az ENSO-t az óceánvíz hőmérsékletének és a légköri cirkulációnak a változásai jellemzik. Ennek a jelenségnek három fázisa van: egy meleg fázis, amelyet El Niño-nak neveznek, egy hideg fázis, amelyet La Niña-nak neveznek, és egy semleges fázis.

Az El Niño átmenetileg hozzájárul a globális átlaghőmérséklet emelkedéséhez, felerősítve az emberi tevékenységek által generált üvegházhatású gázok kibocsátása által már előidézett felmelegedést.

A jelenlegi becslések szerint az El Niño 2026 végén éri el a csúcspontját, amikor az egyenlítői Csendes-óceán felmelegedése a legkifejezettebb lesz. A jelenség várhatóan legalább 2027 februárjáig folytatódik.

A Chicagói Egyetem Climate Impact Labjának nemrégiben közzétett jelentése szerint a Super El Niño jelenség világszerte körülbelül 451 000 további hőség okozta halálesettel hozható összefüggésbe 2026 szeptembere és 2027 februárja között, átlagosan 1,2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés mellett.

(via AFP –stoffán)