A parlament a képviselők kétharmadának szavazatával választotta meg az új alkotmánybírókat. A Fidesz-frakció már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt az új alkotmánybírák megválasztásában, ami valahol érthető, hisz feltehetőleg fájó esemény ez nekik.

Magyar Péter a Facebook-oldalán jó munkát kívánt a megválasztott alkotmánybíróknak.

A jelölteket hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága, a kilenctagú bizottság nyolc igen szavazattal támogatta a jelölésüket. A Mi Hazánk jelöltjei egy-egy igen szavazatot kaptak, Bánovics Tamásra nyolcan, Cservák Csabára öten, Laky-Takács Péterre hatan, Pápai Ákosra nyolcan, Szmodis Jenőre ketten szavaztak nemmel.

De kik is az új alkotmánybírók. Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, alkotmányjogász. Kovács András György kúriai tanácselnök bíró, PhD fokozattal rendelkező közigazgatási jogász. Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója. Orosz Árpád Gábor a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász, 1993 óta a Szegedi Tudományegyetem oktatója. Szomora Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézetének intézetvezető-helyettese, habilitált egyetemi tanár.

Az Országgyűlés azért választott új tagokat a testületbe, mert az alkotmánybíráknál az Alaptörvény 17. módosításával visszaállították a 70 éves felső korhatárt, és ezzel megszűnt a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Polt mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma szűnt meg szeptember 1-jén. Novemberben jár le Czine Ágnes alkotmánybírónak, a testület elnökhelyettesének a 12 éves megbízatása. Egy alkotmánybíró, Hende Csaba – korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter – már júliusban távozott a 15 tagú testületből, a tizenhetedik alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében, helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta alkotmánybírónak az Országgyűlés. Az alkotmánybírók megbízatásának hosszát a tizenhetedik alaptörvény-módosítás 12-ről 9 évre csökkentette.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója korábban pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki pozíciójára is, ám arra végül Unger Anna politológust választották meg. Ligetit ezután jelölte alkotmánybírónak a Tisza. A bizottsági meghallgatásán Ligeti azt mondta, jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött, ezért „vissza kell adni a testület méltóságát”.

( Csákány Áron )