A hatósági kommunikáció szerint a gyanú egy hosszabb időn át működő, szervezett rendszerre épült, amelyben külföldi turisták is érintettek lehettek.

Az általunk megismert dokumentumok alapján azonban az eljárásban szereplő egyes összegek jelentősen eltérhetnek a nyilvánosságban kommunikált egymilliárd forintos összegtől. Információink szerint a dokumentált összeg mintegy 20 millió forint csak, azaz nem egymilliárd.

Egymilliárd vagy 20 millió?

Ha valóban 33 sértett és egymilliárd forintos kár szerepel a rendőrségi kommunikációban, az átlagosan több mint 30 millió forintos kárt jelentene sértettenként. Ez önmagában is olyan adat, amely magyarázatra szorul.

Az Esti Újság birtokába került dokumentumok alapján ugyanakkor úgy tűnik, hogy az ügyben letartóztatott személyeket nem egymilliárd forint megszerzésével gyanúsították meg. A kérdés tehát: mit takart pontosan az egymilliárd forintos kár, és hogyan viszonyul ehhez a konkrét gyanúsításokban szereplő összeg? Több tízezer vendég és mindössze csak 28 feljelentő? Hát ez is fura valahol. De van egy másik érdekes körülmény is.

Az érintett vendéglátóhelyek közel két-három éven keresztül működtek, ez idő alatt több tízezer vendég fordulhatott meg náluk. Ehhez képest információink szerint 28 olyan személy van, aki feljelentést tett, illetve akinek sérelmére az ügyben konkrétan eljárás indult. Az alkoholt értékesítő vendéglátóhelyeken önmagában nem példa nélküli, hogy egy vendég vitatja a számla összegét, különösen egy éjszakai szórakozóhelyen, ahol a vendégek gyakran alkoholt fogyasztanak, és adott esetben ittas állapotban hozzák meg vásárlási döntéseiket. Egy számlával kapcsolatos panasz vagy feljelentés természetesen önmagában még nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 28 panaszos állításait figyelmen kívül kellene hagyni. Minden egyes feljelentést ki kell vizsgálni. Az arány azonban érdekes: ha valóban több tízezer vendégről beszélünk, akkor a 28 feljelentő az összes vendéghez képest akár jóval egy százalék alatti arányt jelenthet. Jogosan merül fel tehát a kérdés: milyen további bizonyítékok alapján épült fel egy olyan súlyú ügy, amelyet a nyilvánosság felé egymilliárd forintos, szervezett bűnözői ügyként kommunikáltak? A lényeg ugyanis nem pusztán a feljelentések száma, hanem az, hogy mit bizonyítanak az egyes ügyekben rendelkezésre álló iratok, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok.

Egy szokatlan körülmény: a tulajdonosi kör fellépése az éjszakai életben

Az ügy megítélésénél érdemes egy másik körülményt is figyelembe venni.

Információink szerint az érintett tulajdonosi kör az elmúlt években több, a környéken működő szórakozóhellyel együttműködve kifejezetten igyekezett fellépni az utcán megjelenő drogárusokkal, stricikkel és az éjszakai élethez kapcsolódó egyéb problémás szereplőkkel szemben. A cél állítólag az volt, hogy ezek az emberek ne tudjanak a szórakozóhelyek környezetében vendégekre vadászni, drogokat értékesíteni, illetve a vendégeket különböző módokon megkárosítani. A biztonsági szolgálatok egyes esetekben megpróbálták eltávolítani ezeket a személyeket a környékről, a szórakozóhelyeken pedig nem feltétlenül tolerálták sem a kábítószer-fogyasztást, sem az olyan vendégeket vagy közvetítőket, akik problémát jelenthettek az üzlet számára. Ez természetesen önmagában semmilyen módon nem bizonyítja, hogy az érintett vállalkozói körrel szemben ne történhetett volna jogsértés. Ugyanakkor egy érdekes kérdést felvet. Ha egy vállalkozói kör több szórakozóhellyel együttműködve igyekszik kiszorítani az éjszakai életből azokat, akik drogkereskedelemmel, prostitúcióhoz kapcsolódó tevékenységgel vagy vendégek lehúzásával foglalkoznak, az óhatatlanul érdekeket is sérthet.

Felmerülhet tehát a kérdés: lehetett-e ennek olyan szerepe az éjszakai életben kialakult konfliktusokban, amely miatt bizonyos szereplőknek érdekében állhatott az érintett vállalkozói kör ellehetetlenítése?

Erre természetesen csak bizonyítékok alapján lehet választ adni.

Erőszak és kényszerítés – vagy annak hiánya

Az ügy egy további érdekes pontja az erőszak kérdése. Információink szerint a jelenlegi tulajdonosi körrel, illetve az ügyben letartóztatott személyekkel szembeni gyanúsításokban semmiféle erőszakos cselekmény, kényszerítés vagy erőszakkal történő fenyegetés nem szerepel. Ugyanakkor információink szerint vannak olyan, a pesti éjszakában régóta, egyes esetekben már csaknem egy évtizede működő szórakozóhelyek, amelyekkel kapcsolatban az évek során jóval több panasz és feljelentés is született. Ezek közül egyes helyek neve a pesti éjszakai életben a lehúzásokkal, drogokkal vagy prostitúcióhoz kapcsolódó jelenségekkel összefüggésben is felmerült. Mindezek ellenére – információink szerint – ezekkel a helyekkel szemben nem indult a mostanihoz hasonló súlyú, látványos eljárás, és továbbra is működnek.

Természetesen egy feljelentés önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Éppen ezért nem állítjuk, hogy az említett helyek bűncselekményt követtek el. A kérdés éppen az, hogy a hasonló állításokkal szemben minden esetben ugyanazok a hatósági mércék érvényesültek-e.

Mi alapján lett az egyik, viszonylag rövid ideje működő vállalkozói körből kiemelt, országos figyelmet kapó bűnügy, miközben vannak olyan, a pesti éjszakában akár egy évtizede jelen lévő helyek, amelyekkel kapcsolatban jóval több panasz és feljelentés merült fel, mégis zavartalanul működnek?

És ha valóban léteznek olyan helyek, amelyek neve hosszú idő óta rendszeresen felmerül a lehúzásokkal, drogokkal vagy prostitúcióval kapcsolatos történetekben, akkor mi magyarázza a hatósági fellépés közötti különbséget? Ez nem annak bizonyítása, hogy az egyik hely ártatlan, a másik pedig bűnös. Ez annak a kérdése, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák-e mindenkivel szemben.

S van egy rettentően érdekes fordulata ennek a fura bűnügynek

Információink szerint a nagy NNI-akciót megelőzően egy olyan eset is történt, amelyet az érintettek zsarolásként éltek meg.

A rendelkezésünkre álló információk szerint egy olyan újságíró követelt jelentős összegű „védelmi pénzt” az érintett vállalkozói körtől, akinek komoly rendőrségi háttere van, és aki a pesti éjszakai életben régóta ismert szereplő. Úgy tudjuk, hogy az érintettek szerint korábban másokkal szemben is történt hasonló fellépés.

Az érintettek állítása szerint a találkozón olyan kijelentések is elhangzottak, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy fizetés hiányában komoly rendőrségi következményekkel kell számolniuk.

A történet különösen azért érdekes, mert mindez az NNI későbbi akcióját megelőzően történt.

A kérdés ezért adott: volt-e bármilyen kapcsolat az állítólagos pénzkövetelés és az ezt követő rendőrségi eljárás között?

Van hang- és képfelvétel is?

Az érintettek megerősítették, hogy a találkozóról hang- és képfelvétel készült.

Mert végső soron egyetlen kérdés marad: Valóban minden úgy történt, ahogyan azt a 2025-ös rendőrségi kommunikáció alapján a közvélemény megismerhette – vagy a háttérben egy ennél jóval összetettebb történet húzódik meg?

A biróság nemrég pár napja az ügyben a gyanúsítottak elleni kényszerintézkedést enyhítette az egyik terhelt esetében, aki már a lakóhelyén és szabadon mozoghat. A férfi volt egyébként a legtöbbet előzetesben majd 18 hónapot, ami feltehetőleg annak volt betudható, hogy kanadai-magyar állampolgár. A többi gyanúsított esetében hónapok óta semmiféle kényszerintézkedés nincsen. Ez is valahol sokatmondó fejlemény úgy véljük.

( Csákány Tibor)