Egy újonnan feltárt eset mutatja, hogy a Szlovák Földalap már évtizedekkel ezelőtt hivat-kozott a magyarok és németek kollektív bűnösségén alapuló Beneš-dekrétumokra egyes földterületek átvétele során. Bugár Viktor jogász, aki évek óta kutatja a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos aktuális jogi ügyeket, tárta fel azt az esetet, amely akár új mederbe terelheti a dekrétumokkal kapcsolatos vitát.

A dekrétumok témája tovább borzolja a szlovák és magyar politikusok közötti kapcsola-tokat is. A Robert Fico és Magyar Péter közötti első, kedden zajlott telefonbeszélgetés során a leendő magyar miniszterelnök kiemelte, hogy ezt a kérdést rendezni akarja. „Vi-lágosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztet-ni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogsza-bályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve, ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva” – közölte Magyar Péter. Robert Fico úgy reagált, ebben a kérdésben alapvetően eltér a két fél álláspontja.

A Pozsonyhoz közeli Dénesdtorcsmisérd (Dunajská Lužná) és Annamajor (Miloslavov) települések között a helyreállítási tervből finanszírozták egy új, 2026-ban elkészült ke-rékpárút építését. A kerékpárút nyomvonala állami telkeken keresztül halad, ezeket a telkeket pedig két hullámban írták át állami tulajdonba. Az egyiket még 2004-ben, a másikat húsz évvel később, 2024-ben. Bugár Viktor a környékbeli tulajdonjogi viszo-nyokat vizsgálva bukkant rá erre az ügyre. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy erre-felé számos esetben írtak át telkeket az államra a második világháború utáni dokumen-tumokra hivatkozva.

Nevesítetlen telkekről van szó, amelyek eredeti tulajdonosai jelenleg ismeretlenek. A 2004-ben az államra átírt telek teljes egészében a kerékpárút nyomvonala alatt fek-szik. Közvetlenül emellett található az a telek, amelyet 2024-ben írtak az államra, ezt szintén érinti az új építkezés.

A 2004-es eset Bugár szerint azt bizonyítja, hogy ezek az átírások, elkobzások mindig is napirenden voltak. Ez a telek egy ROEP-eljárás keretében került át az államhoz. A ROEP azt a területrendezést jelenti, amelynek keretében összeírták a nevesítetlen és az ingat-lan-nyilvántartásból hiányzó földek tulajdonosait. Ennek során is „befejezték” a második világháború utáni konfiskációkat, és magánemberek tulajdonából lett állami tulajdon.Az ügy érdekessége, hogy ezt a telket éppen Szlovákia uniós csatlakozásának napján, 2004. május 1-jén írták át hivatalosan a szlovák államra.

A 2024-ben elvett telket adminisztrációs eljárás során szerezte meg a szlovák állam. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben nem folytak tulajdonjogi perek, mivel az eredeti tulajdonosok egyelőre nem ismertek. Bármikor előkerülhetnek viszont az eredeti tulaj-donosok örökösei, akiknek az öröksége már az állam tulajdonában van.

Bugár Viktor és Fiala-Butora János jogászok levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet. Mivel az államhoz került földek kapcsán érintettek az uniós források, reményeik szerint az EU jogállamisági eljárás keretében foglalkozhat a Beneš-dekrétumok ügyével.

Napunk nyomán
Kép: Dénesdtorcsmisérd önkormányzata


A Beneš-dekrétumok ügye európai dimenziót kapott, mivel uniós források is érintet-tek két olyan telek esetében, amelyekre a második világháború utáni dokumentu-mok alapján tette rá a kezét az állam.

Egy újonnan feltárt eset mutatja, hogy a Szlovák Földalap már évtizedekkel ezelőtt hivat-kozott a magyarok és németek kollektív bűnösségén alapuló Beneš-dekrétumokra egyes földterületek átvétele során. Bugár Viktor jogász, aki évek óta kutatja a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos aktuális jogi ügyeket, tárta fel azt az esetet, amely akár új mederbe terelheti a dekrétumokkal kapcsolatos vitát.

A dekrétumok témája tovább borzolja a szlovák és magyar politikusok közötti kapcsola-tokat is. A Robert Fico és Magyar Péter közötti első, kedden zajlott telefonbeszélgetés során a leendő magyar miniszterelnök kiemelte, hogy ezt a kérdést rendezni akarja. „Vi-lágosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztet-ni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogsza-bályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve, ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva” – közölte Magyar Péter. Robert Fico úgy reagált, ebben a kérdésben alapvetően eltér a két fél álláspontja.

A Pozsonyhoz közeli Dénesdtorcsmisérd (Dunajská Lužná) és Annamajor (Miloslavov) települések között a helyreállítási tervből finanszírozták egy új, 2026-ban elkészült ke-rékpárút építését. A kerékpárút nyomvonala állami telkeken keresztül halad, ezeket a telkeket pedig két hullámban írták át állami tulajdonba. Az egyiket még 2004-ben, a másikat húsz évvel később, 2024-ben. Bugár Viktor a környékbeli tulajdonjogi viszo-nyokat vizsgálva bukkant rá erre az ügyre. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy erre-felé számos esetben írtak át telkeket az államra a második világháború utáni dokumen-tumokra hivatkozva.

Nevesítetlen telkekről van szó, amelyek eredeti tulajdonosai jelenleg ismeretlenek. A 2004-ben az államra átírt telek teljes egészében a kerékpárút nyomvonala alatt fek-szik. Közvetlenül emellett található az a telek, amelyet 2024-ben írtak az államra, ezt szintén érinti az új építkezés.

A 2004-es eset Bugár szerint azt bizonyítja, hogy ezek az átírások, elkobzások mindig is napirenden voltak. Ez a telek egy ROEP-eljárás keretében került át az államhoz. A ROEP azt a területrendezést jelenti, amelynek keretében összeírták a nevesítetlen és az ingat-lan-nyilvántartásból hiányzó földek tulajdonosait. Ennek során is „befejezték” a második világháború utáni konfiskációkat, és magánemberek tulajdonából lett állami tulajdon.Az ügy érdekessége, hogy ezt a telket éppen Szlovákia uniós csatlakozásának napján, 2004. május 1-jén írták át hivatalosan a szlovák államra.

A 2024-ben elvett telket adminisztrációs eljárás során szerezte meg a szlovák állam. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben nem folytak tulajdonjogi perek, mivel az eredeti tulajdonosok egyelőre nem ismertek. Bármikor előkerülhetnek viszont az eredeti tulaj-donosok örökösei, akiknek az öröksége már az állam tulajdonában van.

Bugár Viktor és Fiala-Butora János jogászok levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet. Mivel az államhoz került földek kapcsán érintettek az uniós források, reményeik szerint az EU jogállamisági eljárás keretében foglalkozhat a Beneš-dekrétumok ügyével.

Napunk nyomán
Kép: Dénesdtorcsmisérd önkormányzata