A negyven évvel ezelőtti csernobili katasztrófáról is megemlékezett beszédében XIV. Leó pápa
Tolvajok azok, akik kizsákmányolják a föld forrásait, véres háborúkat vívnak, vagy a rosszat táplálják bármilyen formában, és nem tesznek mást mint elrabolják mindannyiunktól a béke és nyugalom jövőjét – jelentette ki XIV. Leó pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében, amelyben a csernobili katasztrófa évfordulójáról is megemlékezett.
A katolikus egyházfő a Jó Pásztornak szentelt ünnepnapon János evangéliumának sorait idézte a pásztor és a tolvaj közötti különbségről – írja az MTI.

Hangoztatta, hogy Jézus nem tolvajként érkezik, „nem lopja el életünket és szabadságunkat, hanem a helyes ösvényekre vezet. Nem ejti túszul és nem csapja be lelkiismeretünket, hanem bölcsessége fényével világítja meg. Nem szennyezi be földi örömüket, hanem teljesebb és tartósabb boldogság előtt nyit ajtót”.

XIV. Leó úgy vélte, a tolvajok ma is eltérő arcokat ölthetnek: azokról van szó, akik „a látszat ellenére, elfojtják szabadságunkat, vagy nem tisztelik méltóságunkat. Meggyőződések és előítéletek, amelyek megakadályozzák, hogy nyugodtan tekintsünk a többiekre és az életre, téves eszmék, amelyek negatív döntésekre vehetnek rá minket, felületes vagy a fogyasztásnak szentelt életmódok, amelyek kiürítik a belsőnket és arra vesznek rá, hogy minél távolabb éljünk önmagunktól”.

„kit akarunk vezetőként életünkben? Kik a »tolvajok«, akik megpróbáltak átlépni kerítéseinken?”

A csernobili katasztrófa negyvenedik évfordulóján XIV. Leó kijelentette, hogy az atomreaktor felrobbanása mély nyomot hagyott az emberiség lelkiismeretében. Hangoztatta, hogy a történtek figyelmeztetésként szólnak az egyre nagyobb erejű technológiák alkalmazását kísérő veszélyekre. Megemlékezett az áldozatokról, és azokról, akik még ma is a katasztrófa következményeitől szenvednek.

„Remélem, hogy a döntéshozatal szintjén mindig a tudás és a felelősség érvényesül annak érdekében, hogy az atomenergia az életet és a békét szolgálja” – mondta a pápa. Negyven évvel ezelőtt, 1986. április 26-án következett be a csernobili atomerőmű 4-es blokkjának robbanása, amely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az ENSZ Sugárzásügyi Tudományos Bizottságának (UNSCEAR) hivatalos jelentései szerint a történelem legpusztítóbb nukleáris balesete volt. A szovjet hatóságok kezdetben teljes hírzárlatot rendeltek el. A világ csak azután értesült a katasztrófáról, hogy április 28-án a svédországi Forsmark atomerőművének munkatársainál – a Csernobiltól több mint ezer kilométerre – radioaktív részecskéket észleltek, és a svéd kormány hivatalos magyarázatot követelt Moszkvától – írja a multkor.hu.

sgy.
Kép: Vatican Media

2026.04.27 07:09:32
További hírek Gardrób témában

© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
Cookie beállítások testre szabása