Az európai napraforgómag-piacot már most is súlyosan érintette az ukrajnai, romániai és más országokbeli gyenge termés, ami miatt Argentínából kell importálni az olajsütők alapanyagát. Ezzel összefüggésben Bulgária már megkapta az első, 40 000 tonna napraforgómagot szállító szállítmányt Argentínából, a márciusban szállítandó összesen 400 000 tonnából. Az argentin napraforgómag olcsóbb, mint a bolgár, és a gabonakereskedők attól tartanak, hogy csődbe mennek. Egyszerűen fogalmazva, ha az argentin magvak olcsóbbak, a bolgár feldolgozók inkább importálni fognak, és a kereskedőknek drágább árujuk marad raktáron.

A legfontosabb kérdés azonban a Mercosurból származó vetőmagok minőségével kapcsolatos. Emiatt a helyi gabonatermelők negatívan reagáltak az argentin napraforgó behozatalának hírére. Ráadásul a Gabonatermelők Nemzeti Szövetsége követelni fogja az argentin napraforgó növényvédőszer-maradványainak ellenőrzését. Yani Yanev, a Bolgár Növényi Olajtermelők és Olajosmag-feldolgozók Szövetségének elnöke elmondta, hogy támogatja az ellenőrzés ötletét, és ha problémákat találnak, intézkedéseket hoznak.

Kifejtette, hogy az argentin alapanyagokból előállított olajat főként exportra szánják. Emlékeztetőül, Bulgária jelentős napraforgótermelő, a becsült hazai termés évi 1,5 millió tonna. Az Argentínából származó 400 000 tonna a hazai termelés körülbelül egynegyedét teszi ki, ami szokatlanul magas szint a nyersanyagimport esetében. Ebben az összefüggésben egyes bolgár gabonatermelők szigorú minőségellenőrzést követeltek az importált vetőmagok esetében, és dömpinggyakorlatokról, azaz a helyi piaci szint alatti árakról beszéltek. Azt mondják, hogy az Argentínából származó nagy mennyiségű import gyengíteni fogja a bolgár gazdák versenyképességét. A gyakorlatban az Argentínából Bulgáriába érkező napraforgómag mennyisége a román és ukrán piacokat is befolyásolja majd, és nyomást gyakorol az árakra. Egyelőre azonban nem lehet biztosan megmondani, hogy Romániában emelkedni vagy csökkenni fognak-e az árak.

Emlékeztetőül: a legtöbb EU-tagállam január 9-én jóváhagyta a Mercosur blokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodást, az európai gazdák és Franciaország kategorikus ellenzésével szemben, akik attól tartanak, hogy az olcsóbb dél-amerikai termékek versenyhelyzete az európai piacokon és az alacsonyabb minőségi szabványok veszélyeztethetik az európaiak egészségét. Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Írország és Magyarország ellenezte a megállapodást, Belgium pedig tartózkodott. Románia viszont igennel szavazott.

A Mercosur egy dél-amerikai gazdasági és kereskedelmi blokk, amelyet 1991-ben hoztak létre a tagállamai közötti kereskedelem és integráció elősegítése érdekében. A következő főbb országokat foglalja magában: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Röviden, az EU-Mercosur megállapodást követően a román gazdák veszíteni fognak, mivel például az Argentínából és Brazíliából importált húsra csökkentett adók vonatkoznak, ami nyomást gyakorol a belföldi árakra. Így a román húst nehezebb lesz eladni, ha drágább, mint a Latin-Amerikából importáltat. A gazdák szerint fennáll annak a veszélye, hogy a román termelés idővel eltűnik. Fontos megjegyezni, hogy az EU-ban tiltott gyakorlatok a Mercosur-országokban is megengedettek, például: Európában nem engedélyezett növényvédő szerek növekedési hormonok a húsban preventív módon alkalmazott antibiotikumok.

Ezek a hústermelési gyakorlatok, amelyek Latin-Amerikában engedélyezettek, de az EU-ban, beleértve Romániát is, tiltottak, az európai fogyasztókat, köztük a románokat is, olyan egészségügyi kockázatoknak tehetik ki, amelyek nem azonnal jelentkeznek, hanem idővel felhalmozódnak – állítják azok az országok, amelyek nem értenek egyet a Mercosur-megállapodással, mint például Franciaország.

(stoffán)