Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatására végül a megjelölt időpontban nem került sor, az önkormányzat ugyanis halasztást kért, de jelezte; a kialkoltatási eljárás érvényben maradt - írja az erdélyi Krónika.

Időközben derült ki, hogy a nagyváradi városi tanács kérelmet nyújtott be Fejes Rudolf atya kilakoltatásának elhalasztására – tájékoztatotta a sajtót hétfőn a megyeszékhely önkormányzata.
„Szeretnénk rámutatni, hogy a kilakoltatás alá tartozó helyiségek egy része bizonyos helyzetekben egybeesik az oktatási tevékenységek helyszínével. Ilyen körülmények között az intézkedés mai végrehajtása közvetlenül befolyásolta volna az oktatási folyamat zavartalan működését.

A városháza hangsúlyozza, hogy a halasztás kizárólag adminisztratív és ideiglenes jellegű. A kilakoltatási eljárás továbbra is érvényben marad, és azt a későbbiekben, a jogi kereteknek és a közérdeknek megfelelően, a diákok és a tanárok tevékenységének zavarása nélkül hajtják végre” – szögezték le a hivatal által kiadott közleményben.

Fejes Rudolf Anzelm apát úr jól felépített akciónak nevezte az ellene zajló eljárást, ami hamis telekkönyvi kivonat alapján zajlik. Felrótta, hogy az egyházügyi államtitkár az előzetes ígéret ellenére nem járt közben az ügyében.

Azt is elmondta, hogy van szükségmegoldás a kilakoltatás esetére, de ő a hivatala miatt lakik a rendházban, mivel ez a munkaköre.

Az ügyben eljáró George Moza végrehajtó a sajtó érdeklődésére elmondta: postai úton küldi el a halasztásról szóló értesítést, és szerinte a kilakoltatás hétfőn ennek nyomán nem történik meg.
Az apát ellen a város önkormányzata indított kilakoltatási pert, arra hivatkozva, hogy a rendház az önkormányzat tulajdonában van, és a mellette levő iskolaépülettel együtt – amely korábban premontrei gimnáziumként működött, de az államosítás után a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak ad otthont – európai uniós forrásokból fel akarják újítani.

Anzelm apát közölte:
a mi tulajdonunkban van nemcsak a rendház, hanem az egész ingatlan, mivel Bolojan úr (Nagyvárad korábbi polgármestere, jelenlegi miniszterelnök – szerk. megj.) annak idején kitöröltette az állam egyetlen jogcímét, az államosítást.

És ezt perrel tette, tehát visszafordítani nem lehet. Mi próbáltuk ennek a pernek az iratait megnézni, de nekünk soha nem adták ki az anyagot, mivel azt mondták, hogy illetéktelenek vagyunk. Bolojan úr rájött arra, hogy csak az épület közepe van államosítva, és akkor, amikor államosították, ezt át is vitték egy más telekkönyvi betétbe. Tehát nem volt nehéz elfogadni, amit a prépostság mindig is mondott, hogy csak a közepe van államosítva, a többit csak úgy elfoglalták” – mutatott rá az apát. Hozzátette: a volt polgármester biztos akart lenni a dolgában, mert ilyen ingoványos jogi helyzetben levő ingatlan kapcsán nem lehet munkálatokat végezni és pályázni sem.

Mivel kitöröltette az államosítást, a jogcím visszaszállt ránk. Közben, mikor már ez megtörtént, ők körülbelül hat telekkönyvre feldarabolták kataszterileg az épületet, úgyhogy a régin már csak a templom maradt. Ennek nyomán ilyen tiszta, úgynevezett tiszta telekkönyvekkel pályáztak. A saját nevükre telekkönyveztették azt, ami nem az övék” – hangsúlyozta az egyházi vezető.
Forrás: kronika.ro

A szakadó eső ellenére nagyjából kétszázan gyűltek össze hétfő reggel 10 órakor, a bírósági végrehajtó által küldött kilakoltatási felszólításban szereplő végső időpontban a nagyváradi premontrei templom előtt, és az Üdvözlégyet imádkozták. Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatására végül a megjelölt időpontban nem került sor, az önkormányzat ugyanis halasztást kért, de jelezte; a kialkoltatási eljárás érvényben maradt - írja az erdélyi Krónika.

Időközben derült ki, hogy a nagyváradi városi tanács kérelmet nyújtott be Fejes Rudolf atya kilakoltatásának elhalasztására – tájékoztatotta a sajtót hétfőn a megyeszékhely önkormányzata.
„Szeretnénk rámutatni, hogy a kilakoltatás alá tartozó helyiségek egy része bizonyos helyzetekben egybeesik az oktatási tevékenységek helyszínével. Ilyen körülmények között az intézkedés mai végrehajtása közvetlenül befolyásolta volna az oktatási folyamat zavartalan működését. A városháza hangsúlyozza, hogy a halasztás kizárólag adminisztratív és ideiglenes jellegű. A kilakoltatási eljárás továbbra is érvényben marad, és azt a későbbiekben, a jogi kereteknek és a közérdeknek megfelelően, a diákok és a tanárok tevékenységének zavarása nélkül hajtják végre” – szögezték le a hivatal által kiadott közleményben.

Fejes Rudolf Anzelm apát úr jól felépített akciónak nevezte az ellene zajló eljárást, ami hamis telekkönyvi kivonat alapján zajlik. Felrótta, hogy az egyházügyi államtitkár az előzetes ígéret ellenére nem járt közben az ügyében.

Azt is elmondta, hogy van szükségmegoldás a kilakoltatás esetére, de ő a hivatala miatt lakik a rendházban, mivel ez a munkaköre.

Az ügyben eljáró George Moza végrehajtó a sajtó érdeklődésére elmondta: postai úton küldi el a halasztásról szóló értesítést, és szerinte a kilakoltatás hétfőn ennek nyomán nem történik meg.
Az apát ellen a város önkormányzata indított kilakoltatási pert, arra hivatkozva, hogy a rendház az önkormányzat tulajdonában van, és a mellette levő iskolaépülettel együtt – amely korábban premontrei gimnáziumként működött, de az államosítás után a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak ad otthont – európai uniós forrásokból fel akarják újítani.

Anzelm apát közölte:
a mi tulajdonunkban van nemcsak a rendház, hanem az egész ingatlan, mivel Bolojan úr (Nagyvárad korábbi polgármestere, jelenlegi miniszterelnök – szerk. megj.) annak idején kitöröltette az állam egyetlen jogcímét, az államosítást. És ezt perrel tette, tehát visszafordítani nem lehet. Mi próbáltuk ennek a pernek az iratait megnézni, de nekünk soha nem adták ki az anyagot, mivel azt mondták, hogy illetéktelenek vagyunk. Bolojan úr rájött arra, hogy csak az épület közepe van államosítva, és akkor, amikor államosították, ezt át is vitték egy más telekkönyvi betétbe.

Tehát nem volt nehéz elfogadni, amit a prépostság mindig is mondott, hogy csak a közepe van államosítva, a többit csak úgy elfoglalták” – mutatott rá az apát. Hozzátette: a volt polgármester biztos akart lenni a dolgában, mert ilyen ingoványos jogi helyzetben levő ingatlan kapcsán nem lehet munkálatokat végezni és pályázni sem. Mivel kitöröltette az államosítást, a jogcím visszaszállt ránk. Közben, mikor már ez megtörtént, ők körülbelül hat telekkönyvre feldarabolták kataszterileg az épületet, úgyhogy a régin már csak a templom maradt. Ennek nyomán ilyen tiszta, úgynevezett tiszta telekkönyvekkel pályáztak. A saját nevükre telekkönyveztették azt, ami nem az övék” – hangsúlyozta az egyházi vezető.

Forrás: kronika.ro