A Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája szerdán hozott végzésével mellőzte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását.

Mint ismeretes Magda Marinkó előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt ítélte el a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban. Marinkót jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték – 1996. június 1-je óta tölti büntetését. Először 2019 márciusában merült fel a feltételes szabadon bocsátás lehetősége, azonban azt a bíróság immár hetedik alkalommal mellőzte.

A feltételes szabadságra bocsátás nem automatikus, hanem egy adható lehetőség, ha a bíró úgy ítéli meg, hogy az elítélt képes a társadalomba visszailleszkedni és a jövőben törvénytisztelő életmódot folytatni. Ilyenkor az elítélt esetleges szabadulása utáni magatartására több tényezőből próbálnak következtetni, így az elítélt jutalmazási-fegyelmi helyzetéből, személyiségéből és az elkövetett bűncselekményekhez való viszonyulásából.

Magda Marinko hiába tanúsít hosszú évek óta problémamentes magatartást a szegedi fegyházban, más tényezők a szabadulása ellen szólnak. A kommunikációja csupán néhány személyre korlátozódik, egyéb személyekkel, így az eljáró bíróval, ügyésszel és saját védőjével nem hajlandó kommunikálni; nem nyilatkozott terveiről szabadulása esetére; és arról sem beszélt, hogy az elkövetett bűncselekményekhez hogyan viszonyul, azokat megbánta-e.

A fentieket összegezve továbbra sem lehet arra következtetni, hogy az elítélt szabadon bocsátása esetén vissza tudna illeszkedni a társadalomba és törvénytisztelő életmódot folytatna. A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni.

A bíróság végzése nem jogerős, azzal szemben az elítélt védője fellebbezést jelentett be. Az elítéltnek nyolc nap áll rendelkezésére, hogy a végzés kézhezvétele után erről nyilatkozzon, ugyanis a meghallgatásról önszántából távozott, a végzés kihirdetését nem várta meg.

A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármas gyilkosságért ítélte el, ám a legtöbben a szegedi Z. Nagy cukrászcsalád kiirtásával kapcsolatban emlékeznek rá. Ezzel a bűnténnyel kapcsolatban is megvádolták, ám a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság végül nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.

Szerbiában Magda Marinkót a bíróság a férfit távollétében halálbüntetéssel sújtotta a Vajdaságban elkövetett bűncselekményei miatt, mely ítéletet a halálbüntetés eltörlése után 40 év szabadságvesztésre változtattak át. 1996-ban, Magda Marinko elítélésekor még nem volt lehetőség a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetésének kiszabására, így az akkor legszigorúbb életfogytiglani szabadságvesztést kapta. Az elítéltet először Sátoraljaújhelyen, majd Sopronkőhidán tartották fogva, ezt követően került a Szegedi Fegyház és Börtön fegyházfokozatú épületébe, ahol jelenleg is őrzik.

( V.Zs.)