Állkapocs, fogak és combcsont: a felfedezés, amely több százezer éves hidat fed le az emberiség történelmében A fosszíliák között három állkapocs, fogak, csigolyák és egy combcsont található, ezek az első hominid maradványok ebből az időszakból az afrikai kontinensen. „Afrikában számos hominida fosszília található egészen egymillió évvel ezelőttig, de utána egy rés van egészen 500 000 évvel ezelőttig, és ebben az időszakban szinte semmi sem maradt fenn” – magyarázta Jean-Jacques Hublin, a Collège de France és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet paleoantropológusa a CNN- nek.

A homininok egy taxonómiai törzset alkotnak a Homininae alcsaládon belül. A homininok közé tartozik a ma is élő Homo és Pan nemzetség, de a Gorilla nemzetség nem tartozik ide. A CT-vizsgálatok és a jellemzőik tanulmányozása egy „mozaikos” jegyekkel rendelkező őst tárt fel, amely primitív és evolúciós elemeket ötvöz. Például hiányzott a határozott álluk, de fogaik és egyéb fogászati jellemzőik hasonlóak voltak a modern emberekéhez és a neandervölgyiekhez.

A fosszíliák nagy részét 2008-ban és 2009-ben fedezték fel, de pontos kormeghatározásukat a közelmúltban sikerült megállapítani paleomágnesesség segítségével, amely a Föld mágneses mezejének megfordulásait elemzi. A kutatók megállapították, hogy a fosszíliák rétege egybeesik a Matuyama-Brunhes átmenettel, amely fontos kronológiai jelző. Serena Perini, a Milánói Egyetem geológusa a CNN-nek elmondta, hogy ez a technika lehetővé tette számukra, hogy „ezen homininok jelenlétét kivételesen pontos kronológiai keretbe rögzítsék”. A combcsontján ragadozók harapásnyomai voltak. A Grotte à Hominidés barlang veszélyes hely volt ezeknek a hominináknak. Hublin megjegyezte, hogy a combcsont ragadozók, valószínűleg hiénák harapásnyomait viselte, és hogy egyértelmű bizonyítékok vannak a ragadozók jelenlétére ezen a területen.

A fosszíliák értékes információkat nyújtanak a nemrég élt három embertípus, a neandervölgyiek, a gyenyiszovaiak és a Homo sapiens ősi fajairól. Egy Kínában felfedezett millió éves koponya digitális rekonstrukciója arra utal, hogy a Homo sapiens Kelet-Ázsiában, és nem Afrikában fejlődhetett ki, 400 000 évvel korábban, mint azt korábban gondolták – írja a Blick című svájci kiadvány.

Antonio Rosas, a madridi Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója „megfoghatatlan alaknak” nevezte ezt az ősöt, és hangsúlyozta a helyes azonosítás fontosságát a későbbi evolúció megértése érdekében. A legrégebbi, 300 000 éves Homo Sapiens fosszíliákat régészek találták meg a marokkói Jebel Irhoud lelőhelyen. A közös ős körülbelül 550 000 és 765 000 évvel ezelőtt élt. A genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy e csoportok közös őse körülbelül 550 000 és 765 000 évvel ezelőtt élt. Azonban nem világos, hogy ki volt ez az ősi faj, vagy hol élt. A spanyolországi Atapuerca barlangjában felfedezett Homo antecessor és a Homo heidelbergensis tekinthetők lehetséges jelölteknek.

Bár a kutatók nem adtak tudományos nevet a marokkói fosszíliáknak, Hublin szerint azok hasonlítanak a Homo erectusra, de úgy tűnik, hogy a modern ember közeli ősei. „A kérdés az, hogy vajon a Homo erectus populációk közvetlenül adtak-e okot mindenkinek – beleértve az embereket, a neandervölgyieket és a gyenyiszovaiakat is –, vagy van-e egy megfigyelhető változásokkal rendelkező leszármazási vonal” – magyarázta Ryan McRae, a Smithsonian paleoantropológusa. Carrie Mongle, a Stony Brook Egyetem adjunktusa hangsúlyozta Afrika fontosságát a modern ember megjelenésének megértésében: „Bármely hominid fosszília ebből a kritikus időszakból új és lenyűgöző betekintést nyújt az emberi evolúcióba.”

Gy. E.
Kép: Profimedia