A gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák elkeseredettek. Sokan azon gondolkodnak, hogy kész befejezik. Főként az almatermesztők vannak gondban. Ennyire rossz év a hazai almatermesztésben nagyjából fél évszázada nem volt. Összességében pedig nem túlzás úgy fogalmazni, hogy 2025 nem a gyümölcstermesztők éve volt Magyarországon.

Bizony az időjárás sem kedvezett a gazdáknak. Tavasszal a fagy, azt követően a jégverés, a szárazság ütött be de a sort még bőven lehetne folytatni. Ezek következménye, hogy idén a hazai almatermés mintegy 170 ezer tonna lett. Tavaly ez 340 ezer tonna volt, és már az is egy rossz szezon volt . Az elmúlt évtizedekben sok csapás érte a hazai ágazatot, de ezek ellenére egy-egy jó évben a termelés minden további nélkül elérte az 500 ezer tonnát. Idén viszont túlzás nélkül állítható, hogy a hazai almatermés 60 százaléka megsemmisült. Az igazi csapás viszont még ezt követte, mert a környező országokban egyáltalán nem ez volt a helyzet, mi több, egészen kedvező betakarítási adatok láttak napvilágot, így az árak nem változtak, olykor még csökkentek is 2024-hez képest.

Tavaly az étkezési alma termelői átvételi ára itthon 160–170 forint volt kilogrammonként, az iparié 80 forint körül alakult. Ezzel szemben idén a szezon elején még 200–220 forint volt a jellemző, ami aztán szeptemberben 160–170 forintra zuhant. Az ipari almáért pedig a gyászos terméseredmények ellenére még az elmúlt évinél is kevesebbet, csak 75–80 forintot adtak. Ez pedig valóban rettentő nehéz helyzetbe hozott sokakat – közölte Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB elnöke.

De nem csak az almával voltak gondok. A meggytermés majdnem 90 százaléka kiesett, a cseresznye-, kajszi- és őszibarack-termesztés szintén hasonló veszteségeket szenvedett.

A meggyesek tulajdonosainak bajára viszont legalább akadt némi gyógyír. Miután a termés az európai nagy szállítóknál is drámaian alacsony volt, és emellett a feldolgozóipari készletek is lényegében teljesen kiürültek az év elejére, az árak soha nem látott szintre ugrottak. Míg az elmúlt három év nettó termelői átlagára kilogrammonként mintegy 300 forint körül alakult, addig most annak, akinek volt bármilyen termése és képes volt betakarítani valamennyit, kilogrammonként 1000–1100 forintért adhatta el. Vagyis az árak több mint háromszorosukra ugrottak egyetlen év alatt. Így aki valami csoda folytán a megszokott mennyiség harmadát össze tudta hozni, az már nagyjából a tavalyi forgalmát el tudta érni.

Apáti Ferenc is megerősítette: egyszerűen olyan volt a csillagok állása, hogy minden rossz elérte a gyümölcsösöket. Ha valaki valamit meg tudott úszni, az csak abban bízhatott, hogy talán lesz valami értelme a munkájának. Ezek hatására termelők sora nemhogy profitot, de érdemi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, hiszen a fákkal és az ültetvényekkel a bevételek hiányában is foglalkozni kell, ami viszont pénzbe kerül – magyarázta Apáti Ferenc.

Amennyiben így folytatódik a gazdák tizede, vagy több is hagyhat fel a munkával, és számolhatja fel az ültetvényeit. Ez jelentősen visszavetheti a hazai gyümölcstermesztést. Ennek az említetteken túl az is oka, hogy sok az időse, 60–70 év fölött járó gazda, a családjukban pedig nem nagyon sikerült átadni a stafétát, így nem is érzik, hogy sok értelme lenne folytatni.

De a gyümölcs mellett csökkent a szántóföldi növények jövedelmezősége is. Decemberben Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal alacsonyabb, átlagosan 70,8 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával. A takarmánykukoricát 2024 azonos időszakához képest 5 százalékkal alacsonyabb, 69,7 ezer forintos tonnánkénti áron adták december első hetében – írja OTP Agrár. Vagyis a termelői oldalról nézve csökkent a szántóföldi termelés eredményessége, az árcsökkenés pedig előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban.

( V.Zs.)