A protestánsok a reformáció napját ünneplik október 31-én
A protestáns keresztények október 31-én ünneplik a Reformáció Napját. Ezt a napot tekintik a 16. századi reformáció kezdetének, amely Luther Márton 95 tételének 1517-es megjelenésével kezdődött.
Állítólag Luther Ágoston-rendi szerzetes és teológus 95 tételét – elsősorban a búcsúcédulák árusítása ellen – a wittenbergi vártemplom ajtajára szegezte 1517. október 31-én, és levélként is kiadta. Luther fő célja a búcsúcédulákkal való kereskedés elítélése és annak hangsúlyozása volt, hogy a búcsúcédulák valódi bűnbánaton alapulnak. Azt állította, hogy a megvásárolt búcsúcédulák ellentmondanak az evangéliumnak.

Luthert kiközösítették, mert nem volt hajlandó visszavonni tanításait. Németországgal párhuzamosan Svájcban is reformmozgalmak indultak. Ott november első vasárnapján emlékeznek a reformációra. Az új nyomdának köszönhetően a reformációs eszmék gyorsan terjedtek, ami keserű küzdelemhez vezetett az igaz hitért. A katolikusok eretnekeknek vádolták a protestánsokat, míg a protestánsok hitetleneknek tartották a katolikusokat.

A viták brutális háborúkká fajultak, amelyekben a vallás, a hatalom, a befolyás és a területi igények összefonódtak Európa-szerte. A 30 éves háború 1648-ban a vesztfáliai békével ért véget, amely lehetővé tette a vallásszabadságot és területi felosztást hozott létre.

Magyarországon leginkább Erdélyben terjedt el a protestantizmus, amelynek Calvin-i ága magyar vallásként említtetik a köznyelvben. A Luther-i evangélikusság is Erdélyhez kötődik, mert ott a szászok felvették az új vallást, mintegy ellenkezve a gyulafehérvári püspökséggel és általában a magyar fennhatósággal, noha számukra királyi rendelet biztosított különleges jogokat.
sgy.


2025.10.31 11:54:30


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!