Rekord hideg tél, méteres hóval és sarkvidéki faggyal - ez vár idén Európára
Ahhoz, hogy Európa rekordhosszú télbe süllyedjen méteres hóval, és hetekig tartó tartós faggyal, egy ritka láncreakciónak kell lezajlania a légkörben. Mindez messze a fejünk felett kezdődik – a poláris örvényben, az Arktisz feletti hatalmas hidegtározóban.
Ha ez az örvény gyengül vagy hirtelen összeomlik, a távoli északról érkező jeges levegő akadálytalanul dél felé tud távozni. Ekkor a jet stream, a magaslati szelek erőteljes sávja, megdönti és közvetlenül Közép-Európába irányítja a sarkvidéki hideget. Pontosan ekkor alakulnak át az alacsony nyomású rendszerek hóágyúkká, míg a magas nyomású zónák rögzítik a fagyos időjárást.
De egy gyenge poláris örvény önmagában nem elég.

A kirakós egy másik darabja az úgynevezett „blokkoló magaslat” az Atlanti-óceán vagy Skandinávia felett. Ez úgy működik, mint egy közlekedési dugó az időjárási autópályán, a hideg, nedves légtömegeket folyamatos hurokba kényszeríti, és biztosítja, hogy azok ismételten havat és jeget hullassanak Európa fölé. Amikor az Atlanti-óceánról érkező nedvesség ezután ütközik a fagyott talaj levegőjével, kialakul a tökéletes téli forgatókönyv: havazás napjai, keletről hideg visszaáramlás, fagy az alföldeken – mindezt felhőtlen és tiszta ég alatt.

Paradox módon hangzik: A Föld egyre melegszik – mégis kegyetlenül hideg lehet. Ám, pontosan ez teszi a szélsőséges teleket ma olyan veszélyessé. A globális felmelegedés gyengíti a hőmérsékleti gradienst az Arktisz és a közepes szélességi körök között, így a poláris örvény instabilabbá válik. Ez gyakoribb hideg légtömegek kitöréséhez vezet, amelyek messze délre is behatolhatnak. Ha az időzítés megfelelő, és egy magasnyomású tömb alakul ki, ez a hideg levegő előrenyomulása több hétig tartó hó- és fagytüzekké alakul.

Ezen kívül, a meleg óceánok további nedvességet hoznak. Amikor ez a nedvesség ütközik az arktiszi légtömegekkel, akkor intenzívebben havazik, mint korábban. Ez a minta megmagyarázhatja, hogy Európa miért fagy be időnként az enyhe átlaghőmérséklet ellenére. A különbség a múlthoz képest: az ilyen telek ritkábbak – de amikor eljönnek, teljes erővel csapnak le. A folyók befagynak, a forgalom összeomlik, az elektromos hálózatok nyögnek a hidegben, és a tetők méternyi hó alatt roskadoznak.

Az, hogy Európa hamarosan újabb hókatasztrófába süllyed-e, attól függ, hogyan telepszik le a légkör a következő hónapokban. Ha egy stabil magasnyomású rendszer alakul ki az Atlanti-óceán északi részén, a poláris örvény gyengül, és a Szibériából érkező hideg nyugat felé halad, a helyzet már a következő télen komolyra fordulhat. Különösen robbanásveszélyes: A talaj alig fagyott több enyhe év után – így egy hirtelen hideghullám különösen súlyos hatással lenne.
stoffán


2025.10.22 09:04:40


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!