Hová fog repülni Vlagyimir Putyin gépe? Kínos helyzetbe hozza Európát az amerikai volt elnök és az orosz vezető találkozója a magyar fővárosban. Az ukrajnai békéről szóló tárgyalások az EU területén zajlanak majd, de az Unió hivatalos részvétele nélkül. Putyin budapesti útja komoly nehézségekkel jár. Az orosz elnöki gépnek különleges engedélyre van szüksége az európai légtér átrepüléséhez az Oroszországgal szemben kivetett szankciók miatt.

Alternatív megoldásként Putyin választhatna egy sokkal hosszabb útvonalat is, megkerülve Görögország partjait a Földközi-tengeren keresztül, és átkelve Montenegrón és Szerbián. Egy lehetséges útvonal a Fekete-tenger keleti partvidékén és Törökországon keresztül vezetne Magyarországra.

Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: „Tisztelettel várjuk Putyin elnököt. Biztosítani fogjuk, hogy beléphessen Magyarországra, gyümölcsöző beszélgetéseket folytasson, és biztonságban hazatérhessen.” A találkozóra érzékeny időszakban kerül sor. Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ez a döntés 2026 júniusában lép hatályba. Ez némi védelmet nyújt Putyinnak, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki.

Orbán, aki többször is felajánlotta Budapestet Moszkva és Washington találkozóhelyéül, már tavaly is felbosszantotta az európai vezetőket egy önként vállalt moszkvai „békeküldetéssel”. Miért van negatív felhangja Budapestnek Kijev szempontjából a találkozó helyszínéül választott Budapest, negatív felhangokkal bír Kijev számára. 1994-ben Ukrajna és Oroszország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok itt írtak alá egy memorandumot, amelyben Kijev lemondott nukleáris fegyvereiről Moszkva területi integritásának tiszteletben tartásáért cserébe.

Egy európai diplomata, akit az El Pais idéz, kijelenti: „A helyszínt gondosan választották ki, Oroszország profitálhat belőle, mert elmélyíti a repedéseket az EU-ban a Kremllel kapcsolatban. Ráadásul hatalmas szívességet tehet Orbánnak, aki jövőre otthon várja a választásokat.”

Az Európai Unió nehéz helyzetben van. Bár hivatalosan nyitottnak nyilvánítja magát minden olyan kezdeményezésre, amely békét hozhat Ukrajnának, a színfalak mögött több forrás is az Unió „politikai rémálmáról” beszél. Alberto Alemanno, a Harvard Egyetem demokráciakutatója így nyilatkozott: „Putyin és Trump budapesti találkozója jól mutatja, hogy Magyarországot stratégiailag az EU leggyengébb láncszemeként tartják számon, geopolitikai szereplőként.

Ez egy szolgalelkű Orbánt is mutat, aki többet tartozik Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mint az EU-nak, miközben ajándékot kínál neki egy olyan időszakban, amikor elmélyül az Unióval szembeni kritika az Unió tagországaiban.” Az Európai Bizottság pragmatizmussal próbálja megközelíteni az új helyzetet. Egy névtelen szóvivő pénteken azt mondta: „A való világban élünk. A találkozók nem mindig pontosan abban a sorrendben vagy formátumban zajlanak, ahogyan szeretnénk, de ha a találkozók közelebb visznek minket Ukrajna igazságos és tartós békéjéhez, akkor üdvözölnünk kell őket.”

Trump és Putyin budapesti találkozója komoly kihívást jelent az EU egysége és félresikerült háborús stratégiája számára az ukrajnai konfliktusban. Az még várat magára, hogyan fogja az EU kezelni ezt a helyzetet, és milyen hosszú távú következményekkel jár majd ez a találkozó Oroszország, az Egyesült Államok és Európa kapcsolataira nézve.
sgy.