Az Oktatási Hivatalból az elmúlt fél évben több mint 120 dolgozó távozott, a háttérben az alacsony fizetések, a politikai nyomás és a túlterheltség áll. A HVG arról értesült, hogy a helyzet „tragikus”, ugyanis nincs már meg a szükséges szakértelem, és nincs is igény a valódi, minőségi munkára. A hivatal kulcsszereplője a magyar oktatásnak: az érettségik és felvételik szervezésétől a nyelvvizsgák akkreditációján át a nemzetközi mérésekig minden jelentős feladat idetartozik. Éppen ezért súlyos következményekkel járhat, ha az intézmény meggyengül – figyelmeztetnek az ott dolgozók.

A szakszervezet adatai szerint az 1200 fős hivatal létszáma fél év alatt tíz százalékkal csökkent, a távozási hullám pedig nem állt meg. A lap forrásai szerint a fizetések megalázóan alacsonyak: többdiplomás, nemzetközi szinten elismert szakemberek is nettó 400 ezer forint alatt keresnek, a fiatalok pedig alig 300 ezret, így nem csoda, hogy sokaknak vonzóbb visszamenni tanítani, ahol ma már többet fizetnek, mint a hivatalban, amely az iskolákat felügyeli.

A túlterheltség is kritikus: például a kompetenciamérések számát az elmúlt években többszörösére növelték, miközben új embereket alig vettek fel. A színvonal folyamatosan romlik: míg régen 100-200 oldalas kutatási jelentések készültek, ma jó, ha 30 oldalt elér egy anyag. A lapnak nyilatkozó személyek dominóhatásról beszélnek: ha egy tapasztalt kolléga kilép, a többiekre hárul a munkája, amit sokan nem bírnak, és ők is felmondanak. Közben a Belügyminisztérium újabb és újabb feladatokat ad a hivatalnak.
A vezetés szerint lesz megoldás, de érdemi béremelés helyett csak átmeneti pótlékokat adtak, amelyek lejártával újra visszaestek a fizetések. Most már minden kiegészítést is betiltott a Belügyminisztérium, így teljesen befagyott a mozgástér.
Csak azért nem omlott össze még az egész, mert a bent maradt emberek lelkiismeretesen próbálják egyben tartani. De ha így marad, idő kérdése, hogy atomjaira essen szét a rendszer – mondta egy dolgozó.

A hivatal az ATV megkeresésére hétfő délután azt írta, „az Oktatási Hivatal (OH) zökkenőmentesen látja el a hatáskörébe rendelt feladatait”, és „a hivatalban dolgozók alaplétszáma 2025. január 1-jén 1006 fő volt, 2025. augusztus 13-án 990 fő, hiszen a kilepők helyére folyamatosak a felvételek”.

„A hivatalban dolgozók bérezése a vonatkozó jogszabályok szerint történik. A hivatalban dolgozók számos ok miatt távozhatnak, ezek közt a nyugdíjazás, a lakóhelyváltás, családi helyzet változása is szerepet játszik” – közölték, hozzátéve, hogy bár idén a korábbi évekhez képest több távozó munkatársuk indokolta kilépését azzal, hogy visszatérnek a pedagóguspályára.
Orbán Viktornál és Pintér Sándornál követelnek magasabb bért az Oktatási Hivatal dolgozói
Amint arról korábban írtunk, az Oktatási Hivatal dolgozói az alacsony fizetések miatt a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordultak. Azt szeretnék elérni, hogy legalább a tanárok béréhez igazítsák a keresetüket.

A Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) nevében, az Oktatási Hivatalban működő munkahelyi szervezetünk problémáját továbbítva ezúton humánerőforrás-krízist jelzek Önök felé
– olvasható abban a nyílt levélben, amit az MKKSZ küldött Orbán Viktornak és Pintér Sándornak.

Azt írják, hogy az idei év első fél évében csaknem 120 fő, vagyis a munkatársak több mint 10 százaléka mondott fel, emiatt áprilisban már sztrájkkészültségben voltak. A kormány ezt akkor azzal állította le, hogy a sztrájk törvénytelen lenne.