Graham Jones, a Londoni Egyetem asztrofizikusa szerint a Föld forgása jelentősen felgyorsulhat az idei nyár három dátumának egyikén: július 9-én, július 22-én vagy augusztus 5-én. Ezeken a napokon a bolygó napja várhatóan 1,30, 1,38 vagy 1,51 milliszekundummal rövidül le. Bár ez kis számnak tűnhet, potenciálisan megzavarhatja a pontos időméréstől függő technológiákat és rendszereket.

A Föld gyorsuló forgásának rejtélye

A Daily Mail szerint 2020 óta a Föld valamivel gyorsabban forog a vártnál, de ennek a változásnak az oka továbbra sem ismert. Ez a közelmúltbeli gyorsulás éles ellentétben áll a Föld forgásának régóta fennálló lassulásával, amelyet a Hold gravitációs vonzása okozott. Ez a hatás több millió év alatt meghosszabbította a Föld napjait, hozzájárulva a jelenlegi 24 órás ciklus kialakulásához. Leonyid Zotov, a Moszkvai Állami Egyetem kutatója így magyarázta: „Senki sem számított erre, a gyorsulás okát nem magyarázták meg.” Mi áll e változás mögött? A egyértelmű ok azonosítására irányuló erőfeszítések ellenére a kutatók továbbra is azon dolgoznak, hogy megértsék a változás hátterét.

Vizsgálják azokat a természetes tényezőket, amelyek befolyásolhatják a Föld forgását, beleértve a magot, az óceáni áramlatokat és a légköri viszonyokat.

A Föld magja, amely spirálisan mozgó olvadt fémből áll, kulcsszerepet játszik a forgásában. Ennek a folyékony tömegnek a változásai befolyásolhatják a bolygó általános egyensúlyát és alakját. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy korcsolyázó felgyorsítja a forgását a karjai közelebb húzásával, a Föld tömegeloszlásának változásai megváltoztathatják a forgási sebességet. Emellett az olyan erők, mint az óceáni áramlatok és a nagy magasságú szelek, az úgynevezett jet streamek, nagy mennyiségű tömeget mozgatnak a bolygó körül, ami apró, de jelentős változásokat okoz a Föld forgásában.

Új rekordok 2020 óta a Föld folyamatosan rekordokat dönt a legrövidebb napok számában. 2020. július 19-én a Föld egy olyan napot regisztrált, amely 1,47 milliszekundummal rövidebb volt a szokásosnál, és hasonló rekordokat döntöttek meg a következő években is. A valaha feljegyzett leggyorsabb nap 2024. július 5-én volt, amikor a Föld forgása 1,66 milliszekundummal gyorsabb volt, mint a standard 24 órás ciklus. A kutatók atomórák segítségével szorosan nyomon követik ezeket a változásokat, amelyek figyelemre méltó pontossággal mérik a „nap hosszát” (LOD).

A technológiára és az időmérésre gyakorolt hatás

Bár ezek az ezredmásodpercek jelentéktelennek tűnhetnek, egyáltalán nem azok. Globális rendszereink, mint például a GPS, a kommunikációs hálózatok és a pénzügyi piacok, a pontos időszinkronizációtól függenek. A Föld forgásának legkisebb változása is hibákat okozhat ezekben a rendszerekben, ami a műholdas navigációtól a mobilalkalmazások működéséig mindent befolyásolhat. Jelenleg a világ az Egyezményes Világidőt (UTC) használja az időmérés szabványosítására. Amikor a Föld forgása lelassul vagy felgyorsul, időnként szükség van módosításokra, például egy másodperc hozzáadására vagy kivonására. Egyelőre a forgásgyorsulás pontos okának megértésén van a hangsúly.

A kutatók az Egyesült Államok Haditengerészeti Obszervatóriumának és a nemzetközi Földforgási Szolgálatok adatait vizsgálják, hogy nyomon kövessék ezeket a kis ingadozásokat. A kutatások folytatódásával a szakértők remélik, hogy kiderül, vajon átmeneti anomáliáról van-e szó, vagy a Föld forgása a következő években is tovább gyorsul.
a szerk.