A régi világ egy szegletének kihívásai egy új évszázadban Erdély szívében rejlő titok Karácsonyfalva Erdélyországban, Hargita megyében. „Az Erdélyben élők mintegy 85%-ához hasonlóan a plébánia asztalánál ülő férfiak magyarul beszélnek. Székelyek, akik legalább ezer éve élnek itt és csak 105 éve dobta őket oda, az akkor még visszamaradott, fejletlen Romániának” – írja a National Geographic.

„Erdély létezik. Van ott ismertebb és kevésbé ismert helységek?” – kérdezi Martin Brett író, cikkének elején. És ez a látszólagos ellentmondás válik közös szálává egy olyan világ felfedezésének, ahol a Drakula utáni vadászat és a medvék rejtekhelyei csak a jéghegy csúcsát jelentik. „Meg kell jegyezni, hogy a faluban gyorsabb az internet és általában jobbak az utak, mint otthon New Orleansban” – mondja Brett Martin újságíró.

A karácsonyfalvai székely életmód alapja a „Közbirtokosság”, egy világi közösségi tulajdonrendszer, amely a közösség létfontosságú erőforrásait szabályozza: erdőket, legelőket, forrásokat, sőt még a jövedelmet is.

Ezt a rendszert a falusiak közül választott vezetők irányítják, akik közül kiemelkedik a 70 éves Orbán Csaba, egy „rövid, ősz szakállú és élénk, huncut szemű” férfi. Orbán türelemmel és jövőképpel vezet, helyreállítva azt, ami a kommunizmus alatt elveszett, amikor a Ceaușescu-rezsim megpróbálta elpusztítani ezt az életmódot. A két világháború közötti időszakból megmentett, bőröndökben őrzött és házakban elrejtett dokumentumok kulcsfontosságúak voltak a közösségi földek 2000 utáni visszaszerzéséhez. „Olyan volt, mint a villámcsapás. Még a legvadabb álmainkban sem remélhettük volna, hogy visszaállíthatjuk azt, amink volt” – mondta Orbán.

Karácsonyfalva lakói nemcsak a hagyományok, hanem a természet őrzői is. Mátyás Öcsi vadász és kézműves például az erdőben elrejtett térfigyelő kamerák segítségével gondosan figyelemmel kíséri a helyi vadvilágot, beleértve a barna medvék, szarvasok és farkasok populációját. A 2019-ben önkormányzati forrásból felújított hagyományos falusi fürdőt a Dungó feredőt egy ásványvízforrás táplálja, amely a helyiek szerint gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. Gyűjtőhely, gyógynövénykert, és a közösség és a természeti erőforrások közötti harmónia szimbóluma.

Egy életmód, amely táplálja a lelket „Edd, amit megtermelsz. Tudd, honnan származik. élj együtt a természettel….” – így válaszol Zsolt Csaba, informatikus, programozó és Székely Kinga Réka a disznóvágási rituálé jelentését firtató kérdésre.

„Az én generációm az utolsó, amelyik megérti, mit jelent a disznóvágás” – hangsúlyozza. Nem csak az ételről van szó, hanem a jelentésről, a gyökerekről és a kölcsönösségről. „Ami itt különleges, az az, hogy a föld a közösség tulajdonában van” – mondja Székely Kinga-Réka.

Ennek a közösségi életnek világos szabályai vannak: „ Senki sem gazdagodhat meg annyira, hogy attól mások szenvedjenek ” – mondja Székely. És ez a kifejezés összefoglalja egy olyan társadalom ethoszát, amely az egyensúlyon, nem pedig a felhalmozáson alapul. Erdély azonban nem egy időkapszula, amely immunis a jelen realitásaira.

A fiatalok elvándorlása, a klímaváltozás és az etnikai feszültségek nyomást gyakorolnak erre a törékeny világra. Az elmúlt néhány nyár száraz volt, és az erdők már nem annyira kiszámíthatóak, mint a múltban. Azonban, olyan emberek, mint Orbán Csaba, továbbra is „gondoskodnak a kertjükről”. Miközben visszateszi a dokumentumköteget régi bőröndjébe, a közösség vezetője a következőt mondja: „ Jó lenne tudni, hogy ki fogja ezt legközelebb megtartani. ” Vajon ez lehet a jó élet kulcsa? Karácsonyfalván az élet nem könnyű, de tele van értelemmel. Mert itt a közösség, a természet és a hagyomány mély és kiegyensúlyozott módon fonódik össze. A National Geographic nyitva hagyja a kérdést: vajon ez az Erdély szívében fekvő falu rejtheti-e a hosszú és boldog élet titkát?
a szerk.