A most meghozott bírói verdikt szerint Budapest területére korlátozott bűnügyi felügyelet szabályainak betartását „a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel” – azaz nyomkövetővel – fogják ellenőrizni. A három, szabadlábon védekező gyanúsított közül a 48 éves vegyész felügyeletén így szigorítottak. Amiben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy több politikus is kritizálta a bírói döntéseket, sőt felháborítónak tartották. Sőt volt olyan honatya aki teljesen komolyan beakarta vezetni, hogy drog-ügyekben a bíróság nem dönthet magától, a bizonyítékokat értékelve arról, hogy indokolt-e vagy sem a legszigorúbb kényszerintézkedés.
Itt is ezzel a csepeli állítólagos droglaborral is ez volt a baj, amit ugyanis találtak a nyomozók az nemcsak a drog felütéséhez használatos anyag, hanem olyan vegyipari alapanyag, amit mosószerek előállításhoz is használnak. A bíróságnak pedig ez feltűnt. Persze a politika csak mantrázta a magáét, ami aggasztó.

Ahogy arról több cikkben is beszámoltunk, április elején a rendőrség razziát tartott egy cég laborjában a Csepel Művek területén. A legálisan vegyi anyagok gyártásával foglalkozó vállalat területén majdnem 100 kilogramm kristályos anyagot foglaltak le, aminek a piaci értéke 500 millió forint, valamint 7,5 tonna olyan anyagot, amelyből nagyon könnyen állítható elő kábítószer. Lefoglaltak ezen kívül 5,5 millió forint készpénzt, 60 ezer eurót és 30 millió forint értékű kötvényt, valamint olyan feljegyzéseket, amik alapján kábítószert lehetett előállítani. Három férfit különböző kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak meg, majd az ügyészség indítványozta a letartóztatásukat is – a Budai Központi Kerületi Bíróság azonban ezt visszautasította, a nyomozóhatóságok ugyanis a bíróság szerint nem tudta bizonyítani, hogy kifejezetten azért szerezték be az illegálisnak tartott anyagokat, hogy kábítószert állítsanak elő. A végzés azonban ideiglenes volt, és egyikük esetében kedden a Törvényszék meg is változtatta az intézkedést.

A Fővárosi Törvényszék lapunkhoz is eljuttatott közleménye szerint a terhelttel közölt gyanú csak részben megalapozott, azaz miközben a magas büntetési tétel fenyegetése növeli a szökés, elrejtőzés veszélyét, a bizonyítás befolyásolásának és a bűnismétlésnek veszélye nem megállapítható, ráadásul a gyanúsított „rendezett személyi és egzisztenciális körülményei, szoros családi kötődése folytán” a szökés veszélye nem olyan nyomatékú, amely a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelését indokolná.

Ahogy arról írtunk, a Budai Központi Kerületi Bíróság 2025. április 5-én tartott ülésén nem végleges döntésével elutasította a férfi letartóztatására irányuló ügyészi indítványt. Az egy dolog, hogy a nyomozási bírói döntéssel szemben az ügyészség fellebbezést jelentett be, de a döntés a drogháború lázában égő kormánypárt kritikáját is kiváltotta.

A Fővárosi Törvényszék azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyanúsításhoz objektív tények kellenek, annak alapja nem lehet szubjektív vélekedés. A Fővárosi Törvényszék közvetlenül nem reagál a kritikákra, felhívja a figyelmet arra, hogy az ügy három gyanúsítottjára kimondott eltérő kényszerintézkedésnek az az oka, hogy két gyanúsított esetében az ügyészség más érveket vezetett elő. Márpedig „az, hogy a nyomozóhatóság milyen tényállást közöl a gyanúsítottal, alapvetően behatárolja a bíróság mozgásterét”. A Törvényszék arra is figyelmeztetett, hogy „a kényszerintézkedés tárgyában hozott döntés során a bíróság kizárólag a terhelttel közölt gyanú alapján vizsgálhatja a gyanú megalapozott voltát és azt, hogy a rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll-e valamely törvényes ok, amely kényszerintézkedés alkalmazását teszi szükségessé”.

(Cs.T.)