Hát mondhatni váratlan és meglepő fordulat állt be a Iványi Gábor iskoláinak bezárása kapcsán, amely miatt 300 hátrányos helyzetű, főként sajátos nevelési igényű gyereket taszítottak a bizonytalanságba egyik napról a másikra. S ne feledjük azt a tényt, hogy épp Szegeden egy diák öngyilkos lett, mert nem tudta feldolgozni az új iskolában ért atrocitásokat. Persze ez senkit nem érdekel úgy tűnik.

Mint ismeretes a Fővárosi Törvényszék jogszerűtlennek ítélte és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a kormányhivatal tavaly őszi (hat nappal az iskolakezdés előtt született), Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség két iskolájának bezárásáról szóló határozatot.

A Szegedi Törvényszékén is jogerős döntés született az ottani Wesley-iskola bezárásával kapcsolatban, itt viszont nem Iványiéknak hanem a kormányhivatalnak adtak igazat, miszerint jogszerű volt az iskola működési engedélyének visszavonása.

Az per előzménye, hogy a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal visszavonta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) fenntartásában működő Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működési engedélyét, és súlyos jogszabálysértés miatt törölte az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásából. A kormányhivatal álláspontja szerint a döntést azért kellett meghozni, mert a köznevelési intézménynek hat hónapot meghaladó lejárt tartozása volt, és szerintük a fenntartó nem tett intézkedéseket ennek rendezéséért. A kormányhivatal szerint emellett az intézmény nem rendelkezett a 2024/2025-ös tanév megindításához és biztonságos megszervezéséhez szükséges pénzügyi feltételekkel, költségvetése nem volt megalapozott, ez pedig veszélyeztethette volna a tanév biztonságát és a gyermekek, tanulók azon jogát, hogy az intézményben biztonságban, egészséges környezetben neveljék, oktassák őket. A határozattal szemben a MET a bírósághoz fordult, álláspontjuk szerint a kormányhivatal nem tett eleget tényállástisztázási kötelezettségének, emellett nem állt fenn a törlés valamennyi törvényi feltétele. A Tisza-parti bíróság a felperes keresetét elutasította, mert azt állapította meg, hogy az alperes a tényállást megfelelően tisztázta, és helyesen értelmezte a nemzeti köznevelési törvény felperes által sérelmezett szakaszát is, áll a törvényszék közleményében.

Ezzel szemben a budapesti bíróság a két budapesti iskola ügyében azt mondta ki, hogy a kormányhivatal jogszabálysértő módon járt el, hiszen nem folytatta le az intézmények kapcsán a törvényben előírt törvényességi ellenőrzést, és jogszerűtlenül alkalmazta a hivatalból indult, egyszerű megítélésű ügyekre vonatkozó 8 napon belüli döntéshozatal eljárásjogi lehetőségét is. A budapesti bíróság döntését Iványi Gábor erkölcsi elégtételnek nevezte.

(T.Cs.)