Az élelmiszerárak drágulás az egyik legközvetlenebbül érezhető probléma, amelyet a klímaváltozás már most is okoz. Az elmúlt két évtizedben az élelmiszerek ára globálisan, évente átlagosan 2,6%-kal nőtt, de ez a növekedés az elmúlt években jelentősen felgyorsult. Különösen 2021-22 óta vált egyértelművé, hogy ez a tendencia nem csupán folytatódik, hanem várhatóan még súlyosbodik is. A drágulás egyik fő oka az egyre gyakoribb és szélsőségesebb időjárási jelenségek – például aszályok és áradások –, amelyek drámai mértékben csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat, ezzel tovább emelve az árakat.
2024-ben a globális élelmiszerárak jelentős ingadozásokat mutattak. Az év elején csökkenés volt tapasztalható; januárban a nemzetközi élelmiszer-nyersanyagárak irányadó átfogó árindexe immár a hatodik egymást követő hónapban esett, és 118,0 pontra, 2021 februárja óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.
Azonban az év második felében az árak ismét emelkedni kezdtek. Szeptemberben, 13 hónapja a legnagyobb egyhavi emelkedéssel nőttek a globális élelmiszerárak, elsősorban a cukor drágulása miatt. Idén októberben a globális élelmiszerárak elérték a legmagasabb szintet, különösen a növényi olajok drágultak havi összevetésben.

Már itthon is szembesülhettünk az ilyen hatásokkal. Két éve, 2022-ben, majd ismét tavaly is, a spanyolországi aszály miatt jelentősen megdrágult és részben hiánycikké vált a narancs. Hasonló példát láttunk korábban Brazíliában, ahol a 2013-2014-es aszály az Arabica kávé árának megduplázódásához vezetett. Az ENSZ és számos tanulmány rámutat, hogy a klímaváltozás miatt az élelmiszerárak nemcsak gyakrabban ingadoznak, hanem hosszú távon folyamatosan emelkednek, mivel az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak és kiszámíthatatlanabbak.

A másik következménye az éghajlat megváltozásának a migráció. A klímaváltozás által érintett területeken élő közösségek számára az otthonaik elhagyása gyakran az egyetlen túlélési lehetőség. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re akár 200 millió ember is kénytelen lehet elhagyni lakhelyét a klímaváltozás okozta krízisek – például aszály, tengerszint-emelkedés vagy természeti katasztrófák – miatt.
Ez a migrációs hullám különösen a szegényebb országokat érinti, ahol a lakosság már most is rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van. A Világbank egy 2022-es jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az ilyen mértékű migráció nemcsak gazdasági, hanem komoly társadalmi feszültségeket is eredményezhet, különösen azokban a régiókban, ahol az erőforrások eleve szűkösek.
A harmadik fő baj a vízhiány lesz. Az aszályok gyakoribbá és pusztítóbbá válnak, ahogy a klímaváltozás hatása egyre erősödik. A Világbank legutóbbi jelentése szerint az elmúlt öt évtizedben a „szárazság-sokkok” gyakorisága bizonyos régiókban 233%-kal nőtt.
Ez a mezőgazdaságot különösen érzékenyen érinti, hiszen a vízhiány miatt csökken a terméshozam, ami újabb áremelkedéseket eredményez az élelmiszerpiacon. Egy másik tanulmány szerint az aszály nemcsak az agrárszektor növekedését fékezi, hanem jelentős hatást gyakorol az alacsony jövedelmű országok lakosainak életkörülményeire is, ahol a mezőgazdaság alapvető szerepet játszik a megélhetésben.

A járványok terjedése is a klímaváltozás közvetett hatása. A klímaváltozás következtében a betegségeket terjesztő rovarok olyan területeken is megjelenhetnek, ahol korábban nem voltak jelen. Az Earth Institute kutatása szerint például az Aedes aegypti szúnyog – amely olyan betegségeket hordoz, mint a dengue-láz és a sárgaláz – az Egyesült Államok északi régióiba is eljutott, sőt, Európában is egyre gyakoribbá válik.
A melegedő éghajlat kedvez a trópusi rovarok túlélésének és szaporodásának, ezzel növelve a járványok kitörésének valószínűségét.

(Tordai Cs)