A kémprogramokat az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom megfigyelésére, megfélemlítésére és hiteltelenítésére használták, a jövőben így csak szigorú feltételek teljesülése esetén kellene engedélyezni őket, emellett a nemzetbiztonság egységes meghatározására is szükség lenne. Ezek állnak azokban a jelentésekben, amelyet az EU illetékes vizsgálóbizottsága fogadott el a kémprogramokkal kapcsolatban. Mint ismeretes az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. Pegasusszal foglalkozó Ep-jelentés: Magyarországon a kémprogramok használata a kormány stratégiájának a része Megállapítások és ajánlások szerepelnek azokban a dokumentumokban, amelyeket az Európai Parlament “Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémprogramok használatát vizsgáló bizottsága” állított össze egy évig tartó munka után. Összességében a képviselők elítélik a kémprogramokkal való visszaéléseket, amelyek célja a politikai ellenzék megfélemlítése, a kritikus média elhallgattatása és a választások manipulálása. Megjegyzik, hogy az uniós irányítási struktúrák nem képesek hatékonyan kezelni az ilyen támadásokat, és szerintük reformokra van szükség. Igen nagy teret kapott a jelentésben Magyarország és hasonlóan sokat foglalkoztak Lengyelországgal is. Megállapították, hogy Magyarországon a kémprogramok használata a kormány által a médiaszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának lerombolására irányuló, kiszámított és stratégiai kampány része. A Pegasus beszerzésére és használatára vonatkozóan a következőket olvashatjuk: “A magyar Belügyminisztérium 2017-ben vásárolta meg a Pegasust az NSO Group-tól, nem sokkal azután, hogy Orbán Viktor találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnökkel. A magyar Belügyminisztérium ezt csak 2021. április 8-án erősítette meg, amikor az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke, Kósa Lajos elismerte, hogy a Fidesz- kormány megvásárolta a Pegasust – Kósa azonban továbbra is kitartott amellett, hogy a kémszoftvert soha nem használták magyar állampolgárok ellen.” Megállapították azt is, hogy Magyarországon a kémszoftverekre vonatkozó jogi eszközök a leggyengébbek közé tartoznak Európában. Keményen fogalmaznak akkor, amikor kijelentik, hogy Magyarországon teljes és totális a megfigyelés alkalmazása feletti politikai ellenőrzés. Az is szerepel az anyagban, hogy “az Orbán vezette Fidesz-rezsim lehetővé tette, hogy könnyedén célba vehessenek ügyvédeket, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket, anélkül hogy tartaniuk kellene a felelősségre vonástól. Ráadásul az összes magyar médiaorgánum felett gyakorolt ellenőrzésük lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is a saját verziójukat tolmácsolják az igazságról, megakadályozva, hogy a nyilvánosság általi ellenőrzés nagy része, amit a média végez el, eljusson a magyar állampolgárokhoz.” Ugyancsak elmarasztaló bekezdések születtek Görögországgal és Spanyolországgal kapcsolatban is. A tiltott kémprogram-gyakorlatok azonnali leállítása érdekében az EP-képviselők úgy vélik, hogy a kémprogramokat csak azokban a tagállamokban szabad használni, ahol alaposan kivizsgálták a kémprogramokkal való visszaélés gyanúját, a nemzeti jogszabályok összhangban vannak a Velencei Bizottság és az EU Bíróságának ajánlásaival, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága által elbírált ügyekkel. Az EP-képviselők uniós szabályokat szeretnének a kémprogramok bűnüldöző szervek általi használatára vonatkozóan, amelyeket csak kivételes esetekben, előre meghatározott célra és korlátozott ideig engedélyeznének. A vizsgálóbizottság tagjai a nemzetbiztonság megfigyelési alapként való felhasználásának közös jogi meghatározását is szorgalmazzák a nyilvánvaló visszaélések igazolására irányuló kísérletek megelőzése érdekében. Két jelentést fogadott el a bizottság, az egyik vonatkozott a vizsgálat eredményeire, a másik pedig az ajánlásokra. Ezeket még a plenáris ülés elé is viszik, de mivel a szakbizottságban nagy többséggel fogadták el őket, minden bizonnyal a plenáris is rábólint majd.