A kínaiak által készített kutatások megbízhatóságát azonban többen megkérdőjelezték, ezért nyáron készült Európában egy hasonló felmérés, amit most kiegészítettek egy még átfogóbb kutatással. A vizsgálatok megerősítették a korábban inkább csak feltételezésként elfogadott megállapításokat. A New England Journal of Medicine-en megjelent tanulmány szerint számos tényező befolyásolhatja, hogyan reagálnak az emberek a koronavírusra. Rengetegen vizsgálják, mitől függ a kór lefolyása, milyen kockázati tényezők akadnak. Azt mindenki tudja, hogy a meglévő alapbetegségek, az életkor éppúgy komoly veszélyt jelentenek, mint a túlsúly. Most viszont már azt is tudjuk, hogy még a vércsoportunk is komoly befolyással bírhat. Az elemzés során 835 beteget és 1255 kontroll résztvevőt vizsgáltak Olaszországból, valamint 775 beteget és 950 kontroll résztvevőt választottak ki Spanyolországból. A kutatás során találtak egy olyan géncsoportot, amelyik fokozott genetikai érzékenységet mutat a COVID-19-cel szemben. Ezenfelül a szakértők rájöttek, hogy a vércsoportunk ugyancsak befolyást gyakorolhat arra, miként reagálunk a fertőzésre. Kiderült, hogy legnagyobb kockázattal az A-vércsoportúaknak kell szembenézniük, a legkevésbé pedig a nullás vércsoportúak veszélyeztetettek. A kutatások alapján 45-50%-kal nagyobb arányban betegszenek meg súlyosan azok, akik A-vércsoportúak. Az átlagot tekintve pedig kb. 35-40%-kal kisebb az esélye a nullás vércsoportúaknak arra, hogy légzési rendellenességgel kelljen szembenézniük. Ez hatalmas különbség a két vércsoport között, különösen akkor, ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy az A-vércsoportúak esetében 34%-kal nagyobb a valószínűsége annak, hogy pozitív lesz a teszt, szemben az AB-s és a nullás vércsoporttal. A O-ás vércsoport nem olyan ritka. A világ lakosságának 63%-a ilyen vércsoporttal rendelkezik. Közép és a dél-amerikai őslakosok 100%-a szintén O-ás vércsoportú. Vagy épp a kelta ősök utódjai is O-sak, de az ausztrál őslakosok is ilyen vércsoportúak. Ázsiában és Kelet-Európában azonban igen ritka. Magyaroroszágon a lakosság 31%-a O-ás vércsoportú. A magyarázat meglehetősen bonyolult biológiai összefüggéseket tár fel. A nagyon leegyszerűsített válasz szerint az A-vércsoporttal bírók immunrendszere egyszerűen lassabban reagál a fertőzésre, így a vírus esetükben könnyebben és gyorsabban tud terjedni. A nullás vércsoportúakban két antigén veheti fel a küzdelmet a betolakodókkal szemben, tehát nekik dupla annyi esélyük van a védekezést tekintve. Velük szemben az A-vércsoportúak csak egy-egy antigénnel rendelkeznek – ebből eredhet a jelentős különbség. Ráadásul a vércsoportok hajlamosíthatnak arra, hogy bizonyos fehérjéket idegenként azonosítsanak, megtámadjanak. Ez most kifejezetten előnyös a nullás vércsoportúak számára, akik így a vírus felszínén levő fehérjékre is előbb reagálnak támadással. Természetesen a kutatók hangsúlyozzák, hogy önmagában a nullás vércsoport nem jelent védettséget a koronavírus-fertőzésselszemben, és az A-vércsoport sem jelenti azt, hogy a betegség feltétlenül nagyon súlyos lefolyású lesz. Ugyanakkor a veszélyességet tekintve számításba kell venni ezt a tényezőt is éppúgy, mint az egyéb kockázati faktorokat. (csákány)