Kiakadt a jogásztársadalom a Kúria döntése miatt
A Kúria szerint az Alaptörvény nem írja elő állami szervek semlegességét a választási kampányban. Azaz a hivatalok, minisztériumok, egyéb hatóságok simán kampányolhatnak, na nem az ellenzék érekében. Jó pár bíró, sztár ügyvéd picit értetlenül áll a legfőbb bírói döntés hallatán.
Az Alaptörvény nem írja elő az állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért a Kúria helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely elutasította Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltnek a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely szavai miatt benyújtott kifogását. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt azért fordult a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB), mert Gulyás Gergely szeptember 12-én, a Kormányinfón arról beszélt, a Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök közötti megállapodás politikai megállapodás, amely kettejük között érvényes. Azt is mondta, hogy aki alkalmas főpolgármesternek, az együttműködést keres a kormánnyal, aki alkalmatlan, mint Karácsony Gergely, az pedig elutasítja az együttműködés lehetőségét és hadállásnak tekinti a főpolgármesteri tisztséget. Karácsony Gergely szerint a miniszter szavai sértik a választás tisztaságának, a jelöltek közötti esélyegyenlőségnek és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a választási alapelvét. A politikus kifogását az FVB áttette az NVB-hez, amely a kifogást elutasította, arra hivatkozva, hogy a mindenkori főpolgármester és a kormány közötti együttműködést jogszabály írja elő, amelynek felelőse Gulyás Gergely, így a kifogásolt kijelentés nem választható el a miniszter kormányzati teendőitől. Karácsony Gergely bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám ezt a Kúria elutasította és helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria a végzésében rámutatott, a választási eljárási törvény szerint nem minősül választási kampánynak az állami szerveknek – így a kormánynak és tagjainak – jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége. A végzés szerint a Kúria áttekintette a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát is és úgy találta, az engedi a párt- és kormánykommunikáció keveredését. Ezért a Kúria arra jutott, Magyarország Alaptörvénye nem írja elő - az egyébként nem semleges természetű - állami szervek semlegességét a választási kampányban, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A Kúria végzése jogerős. Az egyik ismert ügyvéd nem rejtette véka alá a véleményét. Hogyan beszélhetünk Magyarországon jogállamról, mikor A Kúria nyíltan elismeri, hogy Karácsony Gergely beadványánál nem semleges, pártatlan döntést hozott, hanem a fidesz kormány javára döntött, arra hivatkozva, hogy állami szervektől az Alaptörvény nem vár el semleges döntést választások idején?-írta dr.Muskovszky Gábor, ügyvéd a közösségi oldalán.
2019.09.26 22:13:45


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!