Az elsőfokú ítélet szerint hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete történt meg azzal, hogy a két fiatal áramot vezetett a fogdaajtóba.
.
A zárkaellenőrzés után „a két férfi a zárka bejárati ajtajánál lévő villanykapcsoló foglalatát lefeszítették, a vezetékeket onnan kihúzták, és azokat úgy állították be, hogy az ajtó kinyitása esetén azok érintkezzenek a befelé nyíló fém ajtóval. A két fogvatartott – tudva, hogy őket a biztonsági kamerán keresztül figyelik – azért, hogy felhívják magukra a figyelmet, és a büntetés-végrehajtási őrök a zárkaajtón bejöjjenek – filctollal firkálni kezdték a zárka falát, illetve arra kitépett könyvlapokat ragasztottak. A körletben szolgálatot ellátó biztonsági tiszt több körletfelügyelő társával – köztük a sértettel – együtt a zárkához ment azért, hogy a vádlottakkal szemben intézkedjenek” – állt a közleményben.
A két férfi a mennyezeti világítást is szétszerelte, így a villanyt sem lehetett felkapcsolni. A körletfelügyelő ezt tapasztalva, a zárka fém ajtaját gumitalpú cipőjével tolta be. A befelé nyíló ajtó ekkor érintkezésbe lépett az útjába helyezett, feszültség alatt lévő vezetékkel, aminek következtében a fémajtó – a működésbe lépő biztosítékok miatt rövid időre – áram alá került.
Ez ugyan az élet kioltására alkalmas erősséggel nem bírt, azonban a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége fennállt, mert ha a vezeték más része érintkezik az ajtóval, akkor a biztosíték nem csapja le az áramot, és a sötét zárkába való bejutás esetén a falból kiálló vezeték halálos áramütést eredményezhetett volna.
Az elsőfokú ítélettel szemben mind az ügyészség, mind a vádlottak fellebbeztek így az nem jogerős..