Orbán Viktor vejének magán- és cégvagyonát 35 milliárd forintra becsüli a Szakonyi Péter által szerkesztett, ma közzétett kiadvány. A 33 évével a listán legfiatalabb milliárdos céghálója sebesen növekszik, főképp ingatlanos társaságokkal, amelyekhez ingatlanberuházások garmadája kapcsolódik, legyen szó műemléképületről a Várban, a turai „Disney-kastély” alsó hangon 4,5 milliárd forintos felújításáról, esetleg Weiss Manfréd egykori, Andrássy úti villájánakbutikhotellé alakításáról. Központi társasága, a BDPST Zrt. révén vásárolt be Mészáros Lőrinc ingatlanfejlesztő-vagyonkezelő tőzsdei társaságába, az Appeninn Nyrt.-be, és ez a 20,59 százalék jókora darabja a Tiborcz-vagyonnak. Mérföldkő is volt egyben, ugyanis ezzel a 6 milliárd forintos tétellel először került Mészáros-vagyon nyíltan az Orbán családhoz. Tiborcz vagyona villámsebesen gyarapodott, a 2017-es mérlegek alapján a 17 tagú céghálóban még csak bő 4 milliárd forint osztalékot, és nem sokkal több saját tőkét talált a 24.hu, ami nem sokkal több, mint tizede a most kihozott vagyonnak. Ezzel tavaly még nem fért fel a 2017 éves eredmények alapján összeállított listára, amihez 8,2 milliárd forintos küszöböt kellett volna megugrani. Mostani előretörése azért is érdekes, mert Tiborcz Istvánról épp a napokban mondta ki a Kúria, hogy – noha egy átlagembernél jobban kell tűrnie a média figyelmét – nem közszereplő, ezért például nem lehet leadni tévében azt, hogy mit mond, amikor a cégügyeiről kérdezik újságírók az utcán. Közismert, hogy Orbán Viktor veje nem az ingatlanbiznisszel kezdte a milliárdok halmozását, önkormányzati közvilágítási projektekkel alapozott. Az Elios Zrt. néven elhíresült egykori érdekeltségével már az évtized első felében kaszált: a cég nyerőszériájának csúcsán, 2014-ben és 2015-ben összesen több mint 11 milliárd forint árbevételt produkált, és tulajdonosainak több mint egymilliárd forint osztalékot fizetett. Nagyrészt uniós pénzt költöttek volna, és éppen az uniós büdzsé közös euróinak elherdálását gyanítva ugrott rá az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF az Elios-projektekre. Mint cikksorozatban beszámoltunk a vizsgálat eredményéről, az OLAF költségvetési csalás, ráadásul bűnszövetség nyomaira bukkant, így adta át az ügyet a magyar hatóságoknak. Mint azóta kiderült, feleslegesen, a kriminalisztikai szál Magyarországon elhalt. Sem az Elios, sem a keze alá dolgozó tanácsadóhad potentátjainak nem esett bántódása. A magyar költségvetés állja az eredetileg uniós forrásból tervezett számlákat, Tiborcz pedig a forróvá vált cég 2015-ös eladásán még keresett is egy raklap pénzt, a G7 számítása szerint úgy 3 milliárd forintot. Tiborcz 33 éves korára nemcsak legifjabbként a milliárdosok, hanem a legbefolyásosabb magyarok közé is bekerült, a kiadvány Befolyás-barométere szerint Áder János köztársasági elnököt is megelőzve a 22. helyen jegyzi, de még régi iskolatársa, egyben Elios-üzlettársa, Hamar Endre ügyvéd is befért a 46. helyre. Ezt a listát nem meglepő módon a miniszterelnök vezeti, de családjából még hárman szerepelnek rajta: a 22. Tiborczot megelőzi neje, Orbán Ráhel a 19., míg a kormányfő felesége, Lévai Anikó a 44. Tiborcz gyarapodása közel sem nevezhető átlagosnak, tavaly az első száz mogul összvagyona alig 360 milliárd forinttal lett több, mint 2017-ben. A listát közel egy évtizede Csányi Sándor OTP-vezér és agrárguru vezeti – aktuálisan éppen 360 milliárd forinttal –, a második Mészáros Lőrinc 296 milliárdra becsült vagyonnal. Csányi egy év alatt 40 milliárd, Mészáros „csak” 16 milliárd forinttal növelte javait. Utóbbit a tőzsdei széljárás megfordulásával magyarázzák, hiszen a felcsúti mágus tavaly még 160 milliárd forintos tempóval gazdagodott.