Rengeteg a Dunában a mikroműanyag
Nagy a baj. Jelentős a Duna mikroműanyag-szennyezése a budapesti szakaszon - állapította meg egy független laboratóriumi vizsgálat.
dunaiA Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét.  A folyó déli része felé még rosszabb a helyzet. Bordós Gábor környezetmérnök, a Wessling Hunary Kft. munkatársa elmondta: a szakemberek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság segítségével a Megyeri hídtól északra 1 köbméter vízben átlagosan 45, míg a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét mutattak ki. Ez azt jelenti, hogy a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek. Ami a Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtáit illeti: a korábbi hazai mérésekhez hasonlóan a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók – tette hozzá. Bordós Gábor összehasonlításként elmondta, hogy a Rajnában, a Ruhr-vidéken nagyjából 20 részcskét mutattak ki. A többi folyó A Tiszán Dombrádnál a Wessling mérései alapján a 300 µm-nél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilénből, polipropilénből és polisztirolból álltak. A Parányi Plasztiktalány projekt során először az Ipolyban vettek mintát: 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki a szakemberek. A szennyvíztisztító-rendszerekbe bejuthatnak akár a kozmetikumokban alkalmazott mikroműanyagokból vagy tárgyak kopásából is ilyen részecskék. A műanyagok ellenállóak, így a szennyvíztisztító-rendszereken is keresztül juthatnak – figyelmeztetett a szakember. Bordós Gábor kiemelte: a mikroműanyagok bejuthatnak az élőlények szervezetébe is, ahogy azt több alkalommal kimutatták már. Gyulladást idézhetnek elő, a tápcsatornát eltömíthetik, így akár elpusztulásukhoz is vezethet. Emellett veszélyes lehet, hogy szivároghatnak különböző műanyagadalékok is a mikroműanyagokból, valamint képesek a vízben jelen lévő szerves szennyezőket megkötni, így koncentráltabb formában juthatnak az élőlények szervezetébe. A megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, a kibocsátást kell csökkenteni – jelezte.
2018.10.13 20:06:01


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!