Jelenleg az egyik legnagyobb gondot a gazdasági fejlődés szempontjából a munkaerőhiány jelenti, így a munkahellyel rendelkezőket a korábbi évekhez képest most sokkal kevésbé fenyegeti a munkahelyük elvesztése. Ugyanakkor aggasztó, hogy mennyi időre van elég megtakarításuk arra az esetre, ha kiesne az aktuális jövedelmük. Bár a 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a részletes adatok jóval kiábrándítóbb képet festenek - derült ki a K&H biztos jövő indexéből. A megkérdezettek 57 százaléka ugyanis maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, ráadásul 36 százalékuknak mindössze 1 hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. 6 hónapig 12 százalék, 1-2 évig pedig mindössze 10 százalék. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása. A megtakarítással nem rendelkezők körében 31 százalékos a férfiak, és 44 százalékos a nők aránya. Bár 63 százalék rendelkezik spórolt pénzzel, mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van időskorára. A megtakarítással rendelkezők egyébként átlagosan 1,4 millió forintos összeggel rendelkeznek. 23 százaléknak azonban kevesebb, mint 500 ezer forintja van, 14 százaléknak 1 és 2,9 millió forint közötti, míg 12 százaléknak 500 ezer és 999 ezer forint közötti megtakarítása van. Budapesten az országosnál kedvezőbb a helyzet. Egyrészt a fővárosban az átlagnál alacsonyabb, 29 százalékos a tartalékkal nem rendelkezők aránya, akinek pedig van félretett pénze, azok 2,2 millió forintos összeget mondtak átlagosan.  A falvakból ennél jóval rosszabb adatok érkeztek: 47 százalékuknak nincs félretett pénze, akinek pedig van, azok is csak 800 ezer forintot tudnak átlagosan felmutatni. A takarékoskodási célok között a legnépszerűbb a biztonsági tartalék felhalmozása, erre a megkérdezettek fele gyűjt. 38 százalékuk tesz félre a nyugdíjas évekre, így ez lett a második legnépszerűbb cél, míg a harmadik helyen a lakásfelújítás futott be 31 százalékkal - mondta Kuruc Péter, a K&H életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője, aki hozzátette azt is, hogy kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással ugyanakkor csak 24 százalék rendelkezik, annak ellenére, hogy 73 százalék rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít a nyugdíjas éveiben.