Az EMMI által készített anyag első pár oldalán olvasható helyzetértékelés már önmagában ígéretes, ugyanis itt kendőzetlenül végigveszik a szerzők, hogy mi ma Magyarországon a valós droghelyzet. Többek között előkerül, hogy az amfetaminok fogyasztása az elmúlt 4 évben 50 százalékkal nőtt, a szakmunkás sulikban sokkal többet drogoznak, mint a gimnáziumokban, 2009 és 2013 között eltűnt a heroin, a helyére bejöttek a designer szerek, összesen 118 új anyag jelent meg az elmúlt években, a halálozási mutató 2011 után újra emelkedésnek indult, 2014-ben meghaladta a korábbi mértéket, jönnek a “Szcientológiai Egyház drogprevenciós programjai is, amelyek megtévesztő tartalommal és célokkal jelennek meg az iskolai színtéren“, s terjed a Hepatitis és a HIV. A 91 oldalas anyagban többször visszatér ez utóbbi két betegség, a Hepatitis-C és a HIV-vírus, ami főleg azokra jelent veszélyt, akik valamilyen anyaggal lövik magukat. A terjedés egyik korlátját jelentették korábban a tűcsereprogramok, például az, amit Kocsis Máté fideszes polgármester, a kötelező kormányzati drogteszt kiagyalója, kicsinált. Erről így ír a kormány számára készült előterjesztés egyik melléklete:

Fertőző betegségek terjedésének okai: Országosan csökkenő források, illetve Budapesten kerületi döntések következtében: tűcsereprogramok csökkenő hozzáférhetősége (programok bezárása, csökkentett időtartamú nyitva tartás, csökkenő egy alkalommal kiadott fecskendők száma). Az anyag többször, nemzetközi példákat felhasználva is bemutatja, hogy ahol nincs tűcsere, ott terjednek az említett fertőző betegségek. Erre a célra, igaz nem a tűcsere, hanem az “ártalomcsökkentés” illetve az “alacsonyküszöbű ártalomcsökkentő szolgáltatások” szakkifejezést használva a korábbi évekhez képest jelentős pályázati pénzt irányoz elő az anyag. Összességében tökéletes az EMMI anyaga, érezni, hogy szakértő kezek rakták össze. - így nyilatkozott  több szakértő is. Ez viszont sajnos nem jelenti azt, hogy a kormányon a jelenlegi formájában át is megy majd az előterjesztés. A stratégia szerint 2015-16-ban az előző évekhez képest sokkal több pénzt költene drogügyre Magyarország, főleg uniós pénzből az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon (EFOP) keresztül. Több jutna a már említett ártalomcsökkentésre, prevencióra, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, szociális munkára, tanárok képzésére, kutatásra, és szinte minden fontos feladatra, mint eddig. Így viszont kulcskérdés, hogy a pályázatokat megfelelően, tényleg a stratégiában is szereplő a szakmai célok szolgálatában írják ki. Az a veszély, hogy drogprevenciós pályázat címen nem szakmai civil szervetek jelentkezhetnek forrásért, hanem a pénzből mondjuk inkább önkormányzatokat támogatnak, hogy azok “Drogmentes Vasárnap” vagy hasonló néven ilyen délutáni bográcsozásokat szervezzenek. Ez nyilván politikai szempontból ezerszer kifizetődőbb, mint a valódi drogmegelőzés, csak éppen semmit sem használ.