Huang Csün-csiu, a kuangcsoui Szun Jat-szen Egyetem professzora kollégáival a béta talasszémia örökletes vérképzőszervi kórért felelős gént iktatták ki úttörő technológiát alkalmazva. A béta talasszémia a dél-kínai gyerekek leggyakoribb, bizonyos esetekben halálos vérképzőszervi betegsége. A tanulmányhoz kórházak által selejtezett, problémás embriókat használtak vagy több spermiummal megtermékenyített petesejteket vettek igénybe, melyeket a világ tudósai évtizedek óta felhasználnak, mivel sosem lehetne belőlük élve születés. Nyugati biológusok komoly erkölcsi aggályaiknak adtak hangot, a két legnagyobb tekintélyű tudományos lap a brit Nature és az amerikai Science sem publikálták elküldött eredményeiket. Sőt, felhívták a kutatócsoport figyelmét, hogy szüneteltessék a munkálatokat addig, amíg széles szakmai körben meg nem vitatták a kérdést. Huang Csün-csiu munkája azonban kínai kollegái körében erőteljes támogatásra talált. Csen Kuo-csiang, a Cinghua Egyetem biológiaprofesszora szerint a kritikák önkényesek: Ha azt tennénk, amit mondanak, humán embriókon egyáltalán nem lehetne kutatást végezni. Az áttörések, melyek ezen a tudományterületen lejátszódnak, minden egyes embernek hasznára válnak. Sok betegség orvoslásának, az egészség megőrzésének, a fiatalságnak, a hosszú életnek az emberi gének átszerkesztése a kulcsa. A jövőben mindez lehetővé válik és sok családot szabadít meg a szenvedéstől. Csao Si-min, a sanghaji Fudan Egyetem biológusa egyáltalán nem találja erkölcsileg kifogásolhatónak Huang kutatását, mivel csak életképtelen embriókon kísérleteznek, valamint a kutatás igen messze van a klinikai alkalmazástól vagy a kereskedelmi forgalomtól. Szerinte az emberi génmódosítás elkerülhetetlen, a technológiát növényeken, állatokon már alkalmazzák, a következő lépés az ember. De mint minden eljárásnak, ennek is megvannak a kockázatai, ezért ezeket a kísérleteket csak szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között kell végezni, ugyanis nem várt mutációk léphetnek fel, amelyek később nemzedékről nemzedékre öröklődhetnek. Az emberi faj kihalásához vezetne, ha tömegesen, ellenőrizetlenül módosítanák a DNS-t – nyilatkozta Csao Si-min. Huang kutatócsoportja 86 megsemmisítésre szánt embrión végzett kísérleteket, és csak 28-nál, azaz mintegy 30 százalékuknál járt sikerrel a génmódosítás. A 70 százalékuknál aggasztó problémákba ütköztek: az egyik, hogy a génhasítási technológia gyakran elvéti a kiválasztott gént, emellett a kezelés után az embriókon mutációk is jelentkeztek. Ázsiai tudósok már végeztek humán DNS kísérletet, tíz évvel ezelőtt hősként ünnepelte hazájuk a dél-koreai biológusokat, aki sikeres embrióklónozásról adtak hírt. Később kiderült, hogy nem mondtak igazat. A South China Morning Post szerint az ázsiai kutatók általában nagyobb szabadsággal kísérletezhetnek humán embriókon, mint nyugati kollégáik, mivel a közvélemény ezt jobban hajlamos elfogadni és kevesebb a vallási ellenvetés is.