A leukémia 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelent meg
A leukémia legkorábban 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelenhetett meg - állapította meg egy új brit tanulmány kövületminták elemzése nyomán.
A leukémia olyan rosszindulatú daganatos betegség, amely a vérképző sejtekből indul ki. Egy most publikált brit kutatás szerint vérrákot okozó vírust találtak ősi DNS-mintákban, s ez a felfedezés a betegség új kezeléséhez vezethet - számolt be róla hétfőn a The Daily Telegraph. A felfedezés rávilágít a hiányzó láncszemre a retrovírusok fosszilis nyomaiban. A retrovírusok egy olyan víruscsalád, amelynek múltja csaknem félmilliárd évre nyúlik vissza. A deltaretrovírusként ismert humán t-sejtes leukémiavírus (HTLV-1), amely 15-20 millió embert fertőz meg világszerte, leukémiát okozhat. A tudósok régóta tudják, hogy a deltaretrovírusok ősidők óta fertőzik az emberiséget. Ám mivel ezeknek a vírusoknak nem volt nyoma a kövületekben, eredetük mélyebb gyökere egészen idáig rejtély maradt. Robert Gifford, a Glasgow-i Egyetem víruskutató központjának tudósa szerint ennek a vírusszekvenciának a felfedezése kitölti az utolsó nagy hiányzó részt a retrovírusok fosszilis leleteiben. Lehetővé teszi, hogy megrajzoljuk a deltaretrovírusok és hordozóik közötti kapcsolat idővonalát - mondta. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány arra a megállapításra jutott a bizonyítékok alapján, hogy ezek a vírusok 20-45 millió évesek. A felfedezés bepillantást enged a vírusok jellemzőibe és lehetővé teszi, hogy a kutatók jobban megértsék őket a jövőben. Ezt a felfedezést arra is fel lehet használni, hogy átlássuk, milyen mechanizmusokat fejlesztettek ki az emlsök ezekkel a vírusokkal szemben - vélte Gifford. (MTI)  
2017.03.14 05:30:00


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!