Annak ellenére, hogy valószínűsíthetően évekkel megrövidítette a második világháborút, talán ő a legkevésbé ismert hőse az ekkori történelemnek. Alan Turing tragikus sorsával dacolva olyan kódfejtő gépet alkotott, ami képes volt a németek üzeneteit megfejteni, ezzel aztán előre tudták, hogy mit akarnak lebombázni, megtámadni a nácik. Valószínűleg felfedezésével több ezer ember életét mentette meg. Nélküle ma lehet, hogy egészen máshogy nézne ki Európa és a világ térképe. A zseniális matematikus 1912-ben született, napjainkban pedig a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik. A második világháború alatt a brit Bletchley Parkban működő kódtörő központ munkatársaként dolgozott és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosítógépek jeleinek megfejtésében. Az első Enigmát Artur Scherbius néme mérnök fejlesztette ki az első világháború végén. Ezt a modellt, illetve változatait az 1920-as évekből kereskedelmi céllal kezdték el alkalmazni. Használták már a spanyol polgárháborúban is, majd a második világháború kitörése előtt szolgálatba állította számos ország, többek között a Harmadik Birodalom is. Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivel az ezzel kódolt szövegek hagyományos módon megfejthetetlenek voltak. Használói azonban nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik géppel meg lehet fejteni. Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel 1932-ben. A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg elektromechanikus, később elektronikus számítógépekkel. A Colossus egy a második világháborús kódfejtők által épített számítógép-sorozat, amelyet 1943 és 1945 között gyártottak, a Lorenz cipfer kriptonanalízisére. A számlálási és logikai műveletekhez elektroncsöveket használtak. Bár ezt tekintik az első programozható elektronikus számítógépnek, a programozása még nem tárolt programmal, hanem átkötésekkel és kapcsolókkal történt. Ez volt az a gép, amelyet Alan Turing és csapata fejlesztett. 1940-től a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. 1943-ban havi 80 000 üzenetet, azaz naponta mintegy 2500 üzenetet törtek fel. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott „legendák” gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmi olyasmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna. Az Enigma feltörését az 1970-es évekig titokban tartották. Turing életének tragédiája, hogy homoszexualitása miatt rejtőzködő életmódot kellett folytatnia. Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még betegségként kezelték. 1952-ben lelepleződött és választania kellett a börtön vagy a hormonkezelés között. 1954-ben találtak rá holtan, az pedig a mai napig nem ismert, hogy öngyilkosság vagy merénylet áldozatává vált-e. Életéből film is készült Imitation Game címmel, A 2014-ben debütált mozifilm Benedict Cumberbatch és Keira Knightley főszereplésével az IMDB listáján 8,1 pontot kapott. (Bánrévi Lili)