– Ez az évforduló reményt ad a szívre váróknak, ugyanakkor elismerés azoknak, akik azon dolgoznak, hogy ilyen jelentős sikereket tudjanak elérni a szívgyógyászatban – hangsúlyozta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, az egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója az első magyarországi szívátültetés helyszínén. Az első sikeres hazai műtét után két héttel szintén szívátültetést végeztek a klinikán, akkor Koncz Antal kapott új szervet, aki három évvel ezelőtt újabb szívműtéten esett át, ő a második szívvel él – tette hozzá. Azóta 412 szívátültetés volt a klinikán, ez körülbelül 90 százaléka a hazai szívtranszplantációknak, a többit a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték el, főként gyermekeken. Schwartz Sándor, aki először kapott új szívet Magyarországon, azt mondta, nem bánta meg, hogy akkor vállalkozott a műtétre, azóta tudja, hogy az új szív új lehetőség az életre. Kitartást kívánt azoknak, akik új szívre várnak, „nem kell csüggedni, el fog jönni az ő idejük is” – fogalmazott meghatottságtól elcsukló hangon. A transzplantációra 1987-től készültek, mélyreható tanulmányokat végeztek, gyakoroltak holttesteken, kutyákon, hetente találkoztak konzultációra. 1992. január 3-án, éppen egy bankban járt, amikor megszólalt a csipogója (akkor még nem voltak mobiltelefonok), mert egy agysérülést szenvedett donor szíve vált elérhetővé. Az első szívátültetést a súlyos és többszörös szívbetegséggel született, 28 éves Schwartz Sándoron végezték el. Szabó professzor 97 százalék esélyt adott a műtét sikerére, mielőtt a 128 perces beavatkozás során kiemelte betegéből a 3700 grammos, szinte már működésképtelen szívet, s beültette a helyére a kómában lévő, 24 éves fiatalember szívét. „Barnard boldogan kiáltott fel, amikor a nyitott mellkasban megindult az új szív. Azóta is minden szívsebész ezt érzi, csoda történik a szemük előtt. Belém égett az a pillanat, amikor a műtőben, a síri csendben az első ütésre vártunk. És akkor a szív megdobbant…” – idézte fel Szabó Zoltán egyik nyilatkozatában a műtét utáni csodálatos pillanatot. A beültetett szív azóta is működik új „otthonában”. Schwartz Sándor megnősült, és bár egészsége nem kifogástalan, feleségével négy gyermeket neveltek fel. Legfiatalabb fia, a műtétet végző professzor emlékére, a Zoltán keresztnevet kapta. Az első hazai szívátültetést vezető Szabó Zoltán Széchenyi-díjas szívsebész 2015. december 6-án, 86 éves korában halt meg. Az elmúlt öt év nagy változást hozott a szívtranszplantáció területén – hangsúlyozta a professzor –, hiszen létrehozták az új transzplantációs intenzív osztályt, Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz és megkezdődött a nemzetközi szintű műszívprogram. (Az Eurotransplant egy 8 tagállamból álló nemzetközi szervezet, amelynek fő célja a transzplantáció nemzetközi koordinációja.) A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt öt évben több szívátültetést végeztek a klinikán, mint az előző húsz évben, tavaly 51 ilyen beavatkozást hajtottak végre, ezzel a szívklinika az európai centrumok rangsorában a második helyet foglalja el, világviszonylatban pedig az első tíz közé került. Minden donorszívet megpróbálnak hasznosítani, december 28-án például három, január 2-án pedig két szívátültetést végeztek el. A professzor megemlítette, hogy a műtétek csaknem felét vér nélkül végzik, vagyis a beavatkozások során a beteg idegen vért nem kap. Merkely Béla beszélt arról is, szeretnék a várólistára kerülést gyorsítani, az utánkövetést javítani és ehhez egy új szívtranszplantációs osztályt létrehozni. Szabolcs Zoltán szívsebész, a szívátültetési várólista-bizottság elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt évben 63 beteg került fel a szívátültetési várólistára, összesen 109 beteg fordult meg ezen a listán, és 47 százalékuk kapott új szívet. A várólistás betegek halálozási aránya 9 százalék, ami megfelel a nemzetközi adatoknak. Annak érdekében, hogy minél több rászoruló kerüljön fel az szívátültetésre várók listájára, 2017-ben országjáró, felvilágosító kampányt indítanak – emelte ki a professzor. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szervkoordinációs irodájának igazgatója elmondta, hogy 692 új beteg került fel tavaly a transzplantációs várólistára, az elmúlt évben három olyan donor volt, aki egy év alatti, a legidősebb 65 éves volt. Az igazgató az adatokat ismertetve kifejtette, hogy tavaly Magyarországon 587 donorszervet távolítottak el, ebből 60 szívkivétel történt. Az elmúlt évben 504 szervátültetést végeztek Magyarországon. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár köszöntőjében azt mondta, a kormány nagymértékben elismeri az oktatás, a kutatás és a gyógyítás egységét, ezért dolgozták ki az orvosképzés fejlesztési stratégiáját. A programra a kormány 150 milliárd forintot szán. Az intézmény méltán lehet büszke sikereire – tette hozzá az államtitkár. Ladányi Márta egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár pedig kifejtette, hogy Magyarországon 300 ezer szívelégtelenséggel élő beteget kezelnek, és néhány százra tehető azok száma, akiknek a szívátültetés az egyetlen reális esély. Ezért is volt jelentős lépés, amikor Magyarország 2012-ben csatlakozott az Eurotransplanthoz, hiszen ezzel nőtt a szívátültetések esélye. A helyettes államtitkár megemlítette azt is, hogy a kormány a városmajori klinikának 800 millió forint támogatást nyújtott, további 900 millió forintot fordított arra, hogy lehetővé vált tavaly december óta a magyarországi tüdőtranszplantáció. Eddig a régióban ugyanis Bécsben végezték el ezeket a műtéteket, tavaly óta viszont erre már Magyarországon is van lehetőség.