Magyar idő szerint pénteken 13.20 órakor az ESA kutatói megerősítették, hogy a Rosetta-küldetés sikeresen lezárult, a szonda üstököst ért, a kapcsolat végleg megszakadt. Az ereszkedés során a Rosettának esélye volt szemügyre venni az üstökös felszínéhez közeli környezetet, benne a gázokat, port és plazmát. Nagy felbontású képei közül különösen érdeklik a kutatókat az aknák, amelyek fontos szerepet játszhatnak az űrvándor aktivitásában, emellett egyedülálló betekintést engednek belső építőkockáiba. A kontrollált becsapódást a rendkívül sikeres, 12 éves küldetés csúcspontjának tekintik a szakemberek. Hozzátették, a Rosetta technológiai teszt is volt, nevéhez számos elsőség fűződik, már több misszióban felhasználták a hozzá kifejlesztett technológiát. Az ESA a misszió Twitter-oldalán kedvelt rajzfilmes megjelenítéséből vett képpel búcsúzott a Rosettától és a Philae-től. A szonda elhallgatását visszafogott ünnepléssel fogadták a szakemberek, ami nem meglepő, hiszen van olyan kutató, aki 30 éve dolgozik a misszión. A 67P mellett töltött bő két éve alatt a szonda rengeteg információt kinyert az űrvándor viselkedéséről, szerkezetéről és kémiai összetételéről. A Rosetta elvileg 12.40-kor ért üstököst, a megerősítésre bő negyven percet kellett várni. A 19 kilométeres utat az üstökös fejéig nagyjából sétálósebességgel tette meg. A kutatók nem tudták megmondani, hogy a Rosetta a Philae-hez hasonlóan pattoghatott-e a felszínen, de a lehetőséget nem zárták ki. Mivel azonban a felszínt érést követően a szonda lekapcsolt, már nem is fogják megtudni. Az éjszaka folyamán, amikor a Rosetta ütközési pályára állt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstökösnél, sebessége másodpercenként 30 centiméter volt. Süllyedése folyamán az üstökös gravitációja megragadta és felgyorsította. Két kilométerre a felszíntől már 60cm/s a sebessége, míg a becsapódásnál 90 centiméteres. Az ereszkedés során műszerei folyamatosan mértek, kamerája is fotókat készített. Egyik legfrissebb fotóját 8,9 kilométeres távolságból készítette az OSIRIS szűk látószögű kamerával, magyar idő szerint reggel kilenc óra előtt néhány perccel. A fényképen a kisebbik lebeny látszik, az egyenetlenebb terepű Hathor-régióval a jobb felső sarokban és a simább felszínű Ma’attal balra lent. A 2004-es felbocsátása óta a Rosetta hatodik körét teszi a Nap körül. Közel 8 milliárd kilométert utazott, ebben három földi és egy marsi elrepülésre, illetve két aszteroidarandevúra került sor. Útjának legtávolabbi szakaszán 31 hónapos hibernációba merült, majd 2014 januárjában felébredt, és 2014 augusztusában megérkezett az üstököshöz. A Rosetta az ESA küldetése volt, ebben partnerei tagországai, illetve a NASA voltak. A Philae landolóegységet az Ausztriát, Finnországot, Franciaországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot és Nagy-Britanniát felölelő konzorcium, valamint az ESA és a Francia Űrügynökség (CNES) fejlesztette a Német Űrkutatási Intézet (DLR) vezetésével. A Rosetta volt az űrkutatás első missziója, amely üstökössel randevúzott, és társaként kísérte Nap körüli útján. Emellett az első űrkaland, amelynek során landolóegységet küldtek egy űrvándor felszínére.