Túlélési Kisokos III. rész
Az átlagember szemszögéből nézve is leszögezhető talán, hogy sajnos nagyobb lett az esélye annak, hogy fegyveres támadás áldozatává váljon. Kerülhet kereszttűzbe itthon és külföldön, lehet áldozata vagy részese egy fegyveres rablótámadásnak, jármű-, illetve repülőgép-eltérítésnek, de akár robbantásos merényletnek is. Extrém időjárási helyzettel, földrengéssel, szökőárral, viharokkal és esőzésekkel is találkozhat távoli utazásai során, de akár itthon is. Mi a teendő egy extrém időjárási helyzetben? Megelőzhető, illetve túlélhető egy fegyveres támadás? Ezekre ad választ Horváth Sándor exkommandós, a Baptista Szeretetszolgálat biztonsági szakértője, akivel túlélheti az extrém helyzeteket.  III. részünk az önvédelemről szól.
Az önvédelem kifejezés a magyar nyelv szabályait figyelembe véve egy passzív, reagáló magatartásra utal. A szó azt sugallja, hogy ön védekezést fejt ki egy támadással szemben. Az önvédelem kifejezés egyúttal jogi tartalmakat is hordoz. Utal a jogosság és arányosság kérdéseire is, amennyiben a jogos védelemmel kötjük azt össze. Azt se feledje el, hogy egy önvédelmi helyzetben a támadót nem kötik szabályok, nincs tiltás, a támadás akár az ön életét is fenyegetheti. Egy rendkívüli helyzetben, amikor az élete közvetlen veszélyben, akár életveszélyben van, gyakran a racionális gondolkodás és cselekvés megszűnik létezni, csak az ösztönprogramok vagy az automatizmusok működnek és azok irányítják a tetteit. Egy ilyen helyzetben nem valószínű, hogy lesz elegendő idő arra, hogy meghozza a leglogikusabb döntést, és „csak” az ösztönei, érzelmei által irányítottan cselekszik. Jogos védelem/végszükség A magyar büntető törvénykönyv szabályozza a jogos védelmet (jogos védelem/végszükség), ezért részletesen nem térünk ki tárgyalására. Dióhéjban megfogalmazva: a jogtalan támadás a büntető törvénykönyvben meghatározott esetekben jogos védelmi helyzetet eredményez, tehát ön, mint támadás ellen védekező, jogszerűen jár el. A támadással a támadó megvalósítja valamely bűncselekmény törvényi tényállását. Ez esetben az egyik oldalon van egy bűncselekményt megvalósító jogtalan támadó, a másik oldalon pedig egy másik „bűncselekményt megvalósító” védekező. A törvény az elhárító/védekező „bűncselekményt” jogszerűnek nyilvánítja. A jogos védelem tehát egy olyan szituáció, amelyben jogszerűen (bizonyos kikötések mellett!), azaz büntetlenül háríthat el egy közvetlen támadást. Ki kell, hogy emeljem a „bizonyos kikötéseket, követelményeket”, amelyeket a bíróság vizsgál. A következő követelményeknek kell eleget tenni a jogszerű védekező magatartás során: • szükséges legyen, • arányos legyen, • időbeni legyen, azaz a védekező magatartás csak a jogtalan támadás befejezéséig, illetve elhárításáig tarthat (erről a témáról bővebben a Túlélés –Fókuszban a biztonság – című könyvemben olvashat) (Fotó: illusztráció, wingtsunveszprem)
2016.09.24 09:02:25
További hírek Életmód témában

© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
Cookie beállítások testre szabása