Ádám nem, csak Éva lehetett Neander-völgyi
Korábban a kutatók arra jutottak, hogy a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát. Most viszont először elemezték részletesen egy Neander-völgyi férfi Y-kromoszómáját tudósok, amiből az derült ki, hogy a Neander-völgyi férfi nem áll rokonságban a mai emberrel, így csak nőágon öröklődhettetek az ősembertípus génjei.
A Neander-völgyi ember körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a modern ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy a mintegy 28 ezer éve kihalt Neander-völgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Azt is megállapították, hogy a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs Neander-völgyi DNS, más régiókban azonban sokkal több, mint korábban vélték. A korábbi tanulmányokban azonban Neander-völgyi nő fosszíliáiból származó DNS-t elemeztek a szakemberek – közölte Fernando Mendez, az American Journal of Human Genetics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Míg a nők örökítőanyagában két X-kromoszóma szerepel, a férfiakéban egy X- és egy Y-kromoszóma. Az Y-kromoszóma így kizárólag apáról fiúra öröklődik. A Stanford Egyetem szakemberei egy több mint 49 ezer évvel ezelőtt a mai Spanyolország területén élt férfi Y- kromoszómáját vizsgálták, és megállapították, hogy más génektől eltérően a Neander-völgyi férfi Y kromoszómájának génjei nem öröklődtek a modern emberben. A szakemberek szerint valószínűleg genetikai összeférhetetlenség az oka annak, hogy a Neander-völgyi ember kromoszómájának DNS-ét nem lehet kimutatni a modern emberben. A genetikai összeférhetetlenség miatt a Neander-völgyi és a korai ember közötti szaporodás kevésbé lehetett eredményes, mint a két csoporton belüli – mondta Sergi Castellano, a lipcsei Max Planck Intézet antropológusa, a tanulmány társszerzője. A vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma bizonyos örökítőanyagai akadályozták meg a sikeres szaporodást. A modern emberhez tartozó nők immunrendszere valószínűleg védekezett a Neander-völgyi génekkel rendelkező hím magzatok ellen. A szakértő szerint vetéléseket, kevésbé életképes vagy kevésbé termékeny férfi utódokat eredményezhetett a Neander-völgyiek és a Homo sapiensek násza. Castellano ugyanakkor kiemelte, hogy a területen további kiterjedt kutatásra van szükség.
2016.04.08 16:24:06


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!