Kevesen tudják, hogy nem könnyed kedveskedő, ajándékozó célzattal indult útjára ez az ünnep. A nőnap kialakulása, létrejötte hűen jellemzi a nőknek azt az évszázados küzdelmét – a világ minden részén –, amelyet azért folytattak, hogy kivívják a társadalom elismerését, esélyeik egyenlőek lehessenek. 1910-ben a második Internacionálé létrehozta a nőnapot, amellyel a választójog kivívását kívánták demonstrálni. Először a világon 1911. március 19-én tartották meg a nemzetközi nőnapot Németországban, Dániában, Svájcban és Ausztriában. Véglegesen 1917-ben (az oroszországi események után) március 8-ra tették a nemzetközi nőnap dátumát. 1910-ben határozták el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban a textilipari munkásnők a béregyenlőségért és munkaidő csökkentéséért sztrájkoltak. A dátum akkor vált véglegessé, amikor 1917-ben Oroszországban ugyanezen a napon tüntettek a nők kenyérért és a békéért. Az ünnep igazi születése korábbra, a századfordulóra tehető, és szorosan összekapcsolódott a nők különböző jogainak követelésével. Néhány évtized elteltével, amikor már egyre több országban vívták ki a nők a választójogot, és a mozgalom elérte legfőbb célkitűzését, hanyatlani kezdett. A 60-as évek nőmozgalmai során viszont új értelmet kapott a nőnap: a nők már az egyenjogúságukért küzdöttek. 1977-ben az ENSZ is elismerte, és felvette a világnapjai közé. Magyarországon először 1914-ben ünnepelték a nőnapot. 1949-től az állami propaganda állította a saját szolgálatába, a rendszerváltás után viszont az ünneplése visszaszorult. Érdekes momentum azonban, hogy Oroszországban a mai napig munkaszüneti nap március 8. Az ENSZ adatai szerint a globális nemi egyenlőség terén még van mit javítani, ha csak a politikát nézzük: a nők aránya a világ parlamentjeiben csupán 22%. Az összes munkaképes korú nő fele dolgozik, míg a férfiak háromnegyede. A nők 24%-kal kevesebbet keresnek. A Fortune magazin pedig 2014-ben arról számolt be, hogy az általa felsorolt 500 cég vezetőiből mindössze 25 nő. Azonban világszerte az írástudatlanok 76%-a nő. Sok helyütt e napon civilszervezetek a nők elleni erőszakkal szemben emelik fel szavukat: a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és a nők elleni erőszak egyéb formáinak áldozataira, akiket a jog sem véd kellően, s e cselekmények elkövetői továbbra is jórészt büntetlenül maradnak. A statisztikák szerint minden harmadik nő esik áldozatul valamilyen fizikai vagy szexuális erőszaknak, amit többségében saját partnerüktől szenvednek el.