Ez a becslés évi 600 millió beteget jelent, és ebből nagyjából 420 ezren bele is halnak a mérgezésbe – az áldozatok főképp gyerekek. Az elkeserítő adatok miatt a WHO arra hívta fel a kormányok és a gyárak figyelmét, hogy fokozzák az élelmiszerláncok egyes lépéseinek ellenőrzését, a beszállítástól kezdve egészen addig a pillanatig, míg az étel a tányérra kerül – írja az Independent. Az élelmiszerekben hordozott betegségek – amelyeket okozhatja baktérium, vírus, parazita, mérgek és vegyi anyagok – kezdetben olyan tünetekben jelentkezhetnek, mint az émelygés, a gyomorrontás vagy a hányás. De ennél hosszabban tartó betegségeket is okozhatnak: rákot, vese- és májrendellenességet, agyi zavarokat, epilepsziát vagy köszvényt. A problémát részben a globális élelmiszer-kereskedelem okozza. Ha egyes élelmiszerek olyan országokból érkeznek, ahol alacsony az élelmiszerbiztonság szintje, az a teljes élelmiszer-feldolgozási folyamat leggyengébb láncszemévé válhat – közölte Kazuaki Miyagishima, a WHO Élelmiszer-biztonsági Osztályának igazgatója. De emellett problémát jelenthet a folyamat másik vége is: ha a feldolgozók, például az utcai árusok rosszul kezelik az alapanyagokat. „Sokkal hasznosabb, ha az utcai árusok oktatásába és tréningjébe fektetünk bele, mint ha büntetésekkel próbálnánk javítani a helyzeten”  – mondta Arie Hendrik Havelaar egyetemi kutató. Ugyan a megbetegedések és halálozások száma a szegényebb fejlődő országokban a legmagasabb, Európában és az Amerikai Egyesült Államokban sem elenyésző az ételmérgezéses esetek száma. A halálozási ráta tehát Afrikában és Délkelet-Ázsiában a legmagasabb, és sokszor ötévesnél fiatalabb gyerekek az áldozatai. A gyerekek egyébként különösen érzékenyek a hasmenéses betegségekre, ezeket sokszor nyers vagy rosszul főzött ételek okozzák, de lehet a kiváltó étel tojás vagy szennyezett tej- és friss termékek. Afrikában az ételmérgezéshez kapcsolódó halálok közt vezető ok a szalmonella, a galandféreg, vagy az olyan, penész kiváltotta betegségek, amelyek akkor jelentkeznek a gabonán vagy a kukoricán, ha rosszul tárolják azokat. Ezért a WHO javaslata szerint ezeknek a kormányoknak többet kéne költeniük arra, hogy felkészítsék az élelmiszer-gyártási folyamatban részt vevő szereplőket a biztonságos termelésre. A megbetegedések népességhez viszonyított arányában is Afrikában a legrosszabb a helyzet: több mint 91 millió beteggel számolhatnak évente, közülük nagyjából 137 ezren bele is halnak a betegségbe. Délkelet-Ázsiában többen halnak meg (175 ezren), de ez évi 150 millió betegből kerül ki. Itt 60 millió, öt évnél fiatalabb gyerek kap ételmérgezést – és 50 ezren halnak bele. A listán harmadik a mediterrán régió, amely ebben az esetben a Közel-Keletet és Észak-Afrikát fedi le. Magyarország Fehéroroszországgal, Észtországgal, Kazahsztánnal, Oroszországgal, Ukrajnával, Lettországgal, Litvániával és Moldovával került egy kategóriába – itt évente nagyjából 795 ezer megbetegedéssel számol a WHO, amelyből 156 eset végződik halállal.