A határértéket 37-szeresen meghaladó ólomszennyezést mutattak ki a dorogi Kenyérmezői-patakban, és más anyagok, köztük kőolaj eredetű szénhidrogének jelenléte is többszörösen túllépte a megengedett határértéket a Dunába torkolló patak vizében – derült ki Dorog pénteki testületi ülésén, ahol Magyar Péter független önkormányzati képviselő ismertette az általa kikért mérési eredményeket. Az ügyben a rendőrség is nyomoz, a kormányhivatal szerint azonban a szennyezés nem veszélyes az ivóvízre.

A képviselő március óta igyekszik felhívni a figyelmet a Kenyérmezői-patak állapotára, érdemi intézkedésre azonban még nem került sor. A nyári vizsgálat után a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal arról tájékoztatta a politikust, hogy nehézfém szennyezés van a patakban, de részleteket akkor még nem árultak el. Magyar most közérdekűadat-igényléssel szerezte meg az eredményeket, amiket az ülésen felolvasott. Ezek alapján ólomból a megengedett érték 37-szerese, a nikkeltartalom 12,6-szorosa van a vízben, a cink esetében 5,4-szeres a túllépés, a kőolaj eredetű szénhidrogéneknek pedig a megengedett mennyiség 14-szerese folyik a patakba.

A vizsgálatot a kormányhivatal vízügyekért is felelős főosztálya végezte, még júniusban, miután a képviselő értesítette a hivatalt a szennyezésről. Magyar ekkor megosztott egy fotót, amin látható az esővíz-elvezető csatornából a patakba folyó, szürke anyag. Hogy honnan származik a szennyeződés, egyelőre senki nem tudja. Ennek felderítésére léteznek megoldások, de Tittmann János, Dorog polgármestere szerint nem a város, hanem a szakhatóság feladata ezt elvégezni.

A képviselő a rendőrséget is értesítette, a Dorogi Rendőrkapitányság pedig büntetőeljárást indított környezetkárosítás gyanúja miatt.

A dorogi képviselő a nyáron írt az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak is a szennyezésről, onnan nem kapott reakciót.

Tittmann János polgármester a pénteki ülésen elmondta, hogy az önkormányzat nem tudja elvégezni a szakhatóságok feladatát, és a szennyezéssel kapcsolatos intézkedéseket sem a városházának kell megtennie. Elmondta, hogy a patak nem a város tulajdona, hanem jelenleg az államé. Magyar Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az esővízkifolyó, ahonnan a szennyező anyag távozik, az a városé, a patak pedig az államé, „tehát tulajdonképpen mi szennyezzük az állami vizet” – fogalmazott.

A Kenyérmezői-patak a Dunába torkollik, de a kormányhivatal szerint a szennyezés nincs érdemi hatással a folyóra.

„Tekintettel a szennyező anyag csekély mennyiségére, valamint arra, hogy a Kenyérmezei-patak a Duna Táti-mellékágáig megközelítőleg 5 km-t tesz meg, ahonnan az Esztergomi Prímás-szigeti vízbázisig további mintegy 3,5 km-es távolság van hátra, a szennyeződés olyan mértékű hígulása feltételezhető, amely nem valószínűsíti a vízbázisra gyakorolt káros hatások előidézését” – közölte a kormányhivatal.

2004-ben és 2005-ben súlyos szennyezés került a Kenyérmezői-patakba. A két egymástól független szennyezés olyan súlyos volt, hogy a Doroggal szomszédos Esztergom ivóvízellátása mindkét alkalommal veszélybe került, a városban ideiglenesen korlátozni kellett az ivóvízfogyasztást.

( K.G.)