Ez elsősorban a közigazgatási egységek működéséről szól, de a szegénységi indexszel is foglalkozik. Milyen szempontokat vettek figyelembe? Nemcsak a pénzhiányt, hanem a lehetőségek hiányát is vizsgálták. Az általános szegénységi indexet minden község, város vagy municípium szintjén kiszámítják, és azt mutatja meg, hogy a lakosság mekkora aránya nincstelen. Nem csupán a pénzhiányról van szó, hanem hátrányok összességéről: elégtelen jövedelmekről, rossz életkörülményekről és a gazdasági lehetőségek hiányáról. A szakértők szerint a szegénységi térkép nem csupán egyszerű pénzügyi statisztika, hanem olyan mindennapi valóságot mutat meg, amelyben az infrastruktúra hiánya, a korlátozott mobilitás és az alacsony iskolázottsági szint nemzedékről nemzedékre öröklődik.

A napokban közzétett kimutatás interaktív térképen jelöli a településeket: a zöld a jólétben élőket, a világos és sötét rózsaszín a középmezőnyt erősítő közösségeket, míg a vörös azokat a községeket és városokat, ahol magas a szegénységi index. Ez a helyzet Hargita és Kovászna megyében Székelyföldre lebontva az látható, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében egyetlen zöld település van: Borszék, ahol a szegénységi index 18 százalékos. Borszéken jó élni – ezt állítja a fejlesztési minisztérium. Hargita megyében viszonylag jól élnek a közösségek tagjai Csíkszeredában, ahol a szegénységi index 42 százalékos, valamint Székelyudvarhelyen, ahol 47 százalék. Világos rózsaszínnel jelölik még Gyergyószentmiklóst, Tölgyest, Csíkcsicsót, Csíkszentkirályt, Székelykeresztúrt, Farkaslakát, Fenyédet és Zeteváralját.

A kimutatás szerint legnehezebben Etéden lehet megélni, ahol a szegénységi index 82 százalékos. Kovászna megyében is többnyire a városok biztosítanak jobb megélhetést és életkörülményeket. Sepsiszentgyörgyön 51 százalékos, Kézdivásárhelyen 53 százalékos a szegénységi index, de Kovásznán, valamint Árkoson, Rétyen és Sepsikőröspatakon is viszonylag jól lehet élni. A sorrend végén a Sepsiszentgyörgytől alig tíz kilométerre levő Előpatak kullog, ahol a hivatalos adatok szerint a szegénységi index 82 százalék. Mivel Hargita és Kovászna megyéből hajlamosak vagyunk Brassó felé is tekinteni, érdemes tudni, hogy ott a szegénységi index 44 százalék, míg a vele már-már összeépült Keresztényfalván (Cristian) csupán 2 százalék, a vele szomszédos, a repülőtérnek is helyet adó Vidombákon pedig 3 százalék a szegénységi mutató. Marosa megyében a megyeszékhelyi peremtelepülések jól járnak Maros megyében a számadatok azt mutatják, hogy Marosvásárhely és a peremtelepülések egyfajta gazdasági védőgyűrűként működnek.

A községek kihasználják a megyeszékhely közelségét, és jó ütemben fejlődnek, munkahelyeket és jó életkörülményeket teremtve. Marosvásárhelyen és Kerelőszentpálon a szegénységi index 42 százalékos, Maroskeresztúron és Koronkán 47 százalékos, Marosszentgyörgyön és Marosszentkirályon pedig 60 százalék alatti. Szászrégenben 55, Szovátán 56 százalékos ez a mutató. Kiemelkedő eredményt ért el Kerelőszentpál, ami nem csoda, hiszen ott működik Maros megye ipari parkja, de a több száz alkalmazottat foglalkoztató kábelgyár is, és a község évek óta első helyen van az európai uniós beruházások terén. A képzeletbeli táblázat utolsó helyén Marosugra áll 88 százalékkal, Faragó 86, Bonyha, Mikefalva és Mezőbánd pedig 85 százalékkal. Ezeken a településeken az átlagnál többen szűkölködnek. Maros megyéből inkább Kolozsvár felé tekintünk: ott, a megyeszékhelyen a szegénységi mutató 29 százalék, és a szomszédjában van Zsuk település, amely országosan a legjobb helyen áll a maga nulla százalékával.

Székelyhon.ro