Két testvér állítólag 30 másodpercig tartó erőszakba keveredett, amikor állítólag fegyveres rendőrökkel kerültek összetűzésbe a manchesteri repülőtéren. A 21 éves Mohammed Fahir Amaaz és a 26 éves Muhammad Amaad Rochdale-ből érkeztek a repülőtérre, hogy felvegyék édesanyjukat. Amaazt azzal vádolják, hogy megtámadott egy férfit a repülőtéri Starbucks kávézóban, miután édesanyja „valamilyen nézeteltérésbe” keveredett a Pakisztánból Kataron keresztül az Egyesült Királyságba tartó járaton.

Ezután azzal vádolják, hogy 2024. július 23-án megtámadott három, a kettes terminálon állomásozó rendőrt. Az esküdtszék egy korábbi tárgyaláson meghallgatta, hogy Amaazt bűnösnek találták Abdulkareem Ismaeil Starbucksban történt megtámadásában, valamint Lydia Ward és Ellie Cook rendőrök megtámadásában. Az esküdtszék szerint Ward rendőrtiszt sírva fakadt, miután eltörte az orrát és „erősen” vérzett. Állításuk szerint Amaaz 30 másodperc leforgása alatt „legalább 12 ütést, egy rúgást, könyökütést és ökölütést mért a három rendőrre, eltörve Ward rendőr orrát és sérüléseket okozva a másik kettőnek, a második vádlott pedig ismételten ököllel ütötte Zachary Marsden rendőrt.”

A liverpooli Koronabíróság esküdtszéke meghallgatása szerint Cook rendőr „viszonylag könnyebb sérüléseket” szenvedett. Amaazt és Amaadot azzal vádolják, hogy állítólag megtámadták Marsden rendőrt a fizetőautomatánál történt incidens során. Mindketten tagadják a vádat.

Marsden rendőr azt állította, hogy „agyrázkódás utáni szindrómában” szenvedett, amely három napig tartó erős fejfájással, valamint szédüléssel és feledékenységgel járt. Az ügyészség nevében Paul Greaney KC, az ügyet megnyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy Ismaeil úr ugyanazon a járaton utazott, mint a testvérek anyja, és feleségével és három kisgyermekével utazott, írja a Manchester Evening News.

Mr. Greaney azt mondta: „Úgy tűnik, hogy azon a járaton, vagy röviddel a leszállás után történt valami a vádlottak édesanyja és Abdulkareem Ismaeil között, ami sértette a vádlottak édesanyját.”

Mr. Greaney elmondása szerint a testvérek a kettes terminál érkezési részén találkoztak anyjukkal, és elkezdtek visszasétálni a parkolóba. Az esküdtek hallották, hogy útközben elhaladtak egy Starbucks kávézó mellett. Mr. Ismaeil a családjával volt a kávézóban. Az ügyész azt mondta: „A vádlottak anyja észrevette őt, és megmutatta a fiainak. Az összetűzés során Mohammed Fahir Amaaz fejjel ütötte Abdulkareem Ismaeilt, aki megütötte, majd további ütéseket is megpróbált mérni rá, mindezt több gyermek szeme láttára. Egy tavalyi tárgyaláson az esküdtszék megvizsgálta az eseményekkel kapcsolatos bizonyítékokat, és bűnösnek találta az első vádlottat [Amaaz urat] Abdulkareem Ismaeilt ért bántalmazásban és verésben. Így bűnösnek találták a bűncselekményben.”

Mr. Greaney elmondta, hogy az incidens után riasztották a rendőrséget. A rendőrök a helyszínre érkeztek, de a vádlottak már nem voltak ott, amikor megérkeztek, mivel gyalog mentek a parkolóba. A rendőrség ott találta őket.

Az esküdtek elhangzottak szerint Mr. Amaaz a parkolásért fizetett, amikor a rendőrök megérkeztek. Mr. Greaney elmondta: „A rendőrök megpróbálták elmozdítani a fizetőautomatától, hogy letartóztassák, de ellenállt, és bátyja, Muhammed Amaad közbelépett. Mindkét vádlott megtámadta Marsden rendőrt. Az ezt követő pillanatokban az első vádlott megtámadta Cook, majd Ward rendőrt is, eltörte az orrát, mielőtt ismét megtámadta volna Marsden rendőrt. Mindkét vádlott nagyfokú erőszakot alkalmazott.”

Azt állította, hogy 30 másodperc leforgása alatt Mr. Amaaz „legalább 12 ütést, egy rúgást, könyökütéseket és ökölütéseket mért a három rendőrre, eltörve Ward rendőr orrát és sérüléseket okozva a másik kettőnek, a másodrendű vádlott pedig ismételten ököllel ütötte Marsden rendőrt”.
„Mindenesetre PC Marsden ezen cselekedetei mind a vádlottak erőszakos cselekedetei után történtek. Az ügyészség álláspontja szerint ezek logikailag teljesen irrelevánsak Mohammed Fahir Amaaz és Muhammed Amaad vádiratban foglalt magatartásának jogszerűsége szempontjából.”
A Cook rendőr által készített, testen viselt felvételek „a rendőrök félelmének valódi érzését” ábrázolták, hiszen nem volt náluk fegyver. Egy másik rendőr, Flanagan rendőr, Cook rendőr rádióján lévő vészgomb megnyomására érkezett a helyszínre. Flanagan rendőr „agresszívan beszélt a második vádlottal, káromkodott vele”, és „trágár szavakat” használt.

„Amit tett, nem vált becsületére” – mondta Mr. Greaney. Majd így folytatta: „A tavalyi tárgyaláson, amelyre már utaltunk, az esküdtszék bűnösnek találta az első vádlottat [Mr. Amaazt] Ward és Cook rendőrök bántalmazásában, ahogy őt is elítélték Abdulkareem Ismaeil bántalmazásában.”

„A tárgyalás és az Önök későbbi döntésének kérdése az, hogy bizonyított-e, hogy Mohammed Fahir Amaaz jogellenes erőszakos cselekedete magában foglalta Marsden rendőr megtámadását is, amelynek célja testi sértés okozott neki, és hogy testvére, Muhammad Amaad is részt vett-e ebben a támadásban.”

„Az ügyészség álláspontja szerint nem egy bonyolult ügyről van szó. Az Önt érintő eseményeket térfigyelő kamerák rögzítették, a fizetőhelyiségben történteket pedig rendőrök testén viselt videokamerák is rögzítették. Így nem kell csak a tanúk visszaemlékezéseire hagyatkoznia. Saját szemével is láthatja, mi történt.”

Mr. Greaney a zsűri előtt elmondta, hogy a védelem szerint a testvérek jogos önvédelemből cselekedtek. Az ügyész azt mondta: „A két vádlott – értelmezésünk szerint – azt állítja, hogy a Marsden rendőr ellen alkalmazott erőszak jogszerű volt, mivel fenntartják, hogy önvédelemből vagy egymás védelmében cselekedtek. Valójában az első vádlott ennél is továbbmegy, és azt állítja, hogy végig jogszerűen járt el, valamint azt, hogy az első tárgyaláson az esküdtszék tévedett, amikor biztos volt benne, hogy megtámadta Abdulkareem Ismaeilt, Ward rendőrt és Cook rendőrt.”

Sgy.
Kép: Getty Image