Felháborodást okozott Bosznia-Hercegovinában, hogy a magyar Terrorelhárítási Központ irodát nyitott a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának Banja Lukához közeli kiképzőközpontjában.

A megnyitón a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztere, Zeljko Budimir arról beszélt, hogy az irodát „az információcsere elősegítése, valamint a képzési együttműködés miatt hozták létre”, Hajdu János, a TEK főigazgatója pedig azt mondta, hogy „ahhoz, hogy a bűnüldöző szervek, különösen a terrorelhárítással foglalkozó szolgálatok megfelelően tudjanak reagálni a terrorizmus jelentette kihívásokra, nem elegendő az általános együttműködés”.

Az N1info szerint Bosznia-Hercegovina egyetlen biztonsági ügynökségét sem tájékoztatták az iroda megnyitásáról, és egyebek mellett arra a kérdésre sincs még válasz, hogy ki hagyta ezt jóvá, milyen alapon és mikor.

Kemal Ademovic, a szarajevói parlament felsőházának elnöke azt mondta, több intézményt is megkeresett, de egyik sem rendelkezik minden információval.

Tény azonban, hogy ez megtörtént, hogy ezt az irodát teljesen alkotmányellenes módon hozták létre – jelentette ki. Hozzátette: Bosznia-Hercegovina joghatósága kizárólagos, mivel a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződésben – amely az ország alkotmánya – elő van írva, hogy a külföldi biztonsági szervekkel folytatott együttműködés a szövetségi államra tartozik.

Az ügyben egy boszniai biztonsági szakértő is megszólalt. Ahmed Kico szerint valójában a magyar hírszerző szolgálatok jelenlétéről van szó, akik azzal a céllal tartózkodnak Bosznia-Hercegovinában, hogy információkat gyűjtsenek az országban zajló eseményekről.

Bosznia-Hercegovina két tagköztársaságból áll: a Bosznia-hercegovinai Föderációból és a Szerb Köztársaságból. A szövetségi állam jogrendje a feljebbvaló, így a tagköztársaságok jogszabályainak és intézményeinek elsődlegesen ennek kell megfelelniük. A magyar kormány Bosznia-Hercegovina szerb részéhez fűződő kapcsolata elsősorban Milorad Dodik, tavaly tavasszal az államszövetség jogrendjének megsértése miatt börtönbüntetésre ítélt, majd pozíciójától megfosztott korábbi elnökének támogatásában mutatkozott meg az utóbbi években. Dodik Vlagyimir Putyin orosz, és Alekszandar Vucic szerb elnök támogatását is élvezte, a Magyarországról pedig nem csak egy százmillió eurós összegű orosz hitel közvetítésében kaphatott segítséget, de 2025-ben, elítélése után többek közt Orbán Viktornak is köszönetet mondott, amiért az Interpol végül nem adott ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot. Sőt, a TEK boszniai megjelenése is pont Dodik elítélésével kapcsolatban okozott már tavaly tavasszal nemzetközi botrányt, amikor közel nyolcvan magyar fegyveres érkezett a szerb tagállamba – hivatalosan a boszniai szerb hatóságok kiképzésére, de a pletykák szerint viszont valójában azért, hogy az éppen elítélt Dodikot esetleges letartóztatása elől kimenekítsék az országból – erre végül nem került sor.

Az akkori TEK-akció után a bosznia-hercegovinai államelnökség soros elnökének kezdeményezésére ideiglenesen fokozták az országban állomásozó EUFOR-erők katonai jelenlétét, az államelnökség boszniai horvát tagja pedig azt kérte az Európai Tanácstól, hogy a misszióban résztvevő magyar katonai kontingenst, a pártatlanság érdekében, vonják ki az országból.

( K.G.)