A stroke a rák és a szívelégtelenségek után a harmadik leggyakrabban halált okozó betegség. Magyarországon évente közel 45 ezer emberre csap le a gutaütés, közülük pedig mintegy 13 ezren veszítik el életüket. A szélütés az egyik legalattomosabb betegség: korra és nemre való tekintet nélkül, hirtelen szedi áldozatait. Magyarország a stroke-térkép egyik legsötétebb pontja: az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód miatt a szív- és érrendszeri megbetegedések első helyen szerepelnek a halálozási okok között – holott ez a szám megfelelő odafigyeléssel és prevencióval csökkenthető lenne. A túlélők 48%-a féloldali bénulásban, 12-18%-a beszédzavarban szenved, 22% -a járásképtelenné válik, 24-53%-a részben vagy teljesen mások segítségére szorul a mindennapokban. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradványtünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát. Az összes stroke-esetet tekintve mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt, ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő – derül ki a Magyar Stroke Társaság a Stroke Világnapja alkalmából kiadott közleményéből. A prevenció azonban a stroke esetében is életeket menthet. A pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetében különösen fontos a stroke megelőzése, mert náluk ötször nagyobb esély van a stroke kialakulására. A betegségük felismerése után, a stroke elkerülése érdekében folyamatos véralvadásgátló terápiára van szükségük. Ez szerencsére a mai fejlett orvostudománynak köszönhetően már egyszerűen, állandó vérvétel és rendszeres laboratóriumi ellenőrzés nélkül, szájon át beszedhető készítményekkel orvosolható, megkönnyítve a betegek életét – hangsúlyozza a prevenció fontosságát a Magyar Stroke Társaság. Milyen tünetek és előjelek lehetnek segítségünkre a stroke kialakulásának felismerésében?

• Hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen).
• Hirtelen kialakuló beszédértési vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség.
• Hirtelen bekövetkező látászavar, kettős látás, látótérkiesés, látásvesztés.
• Hirtelen egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok.
• A térérzékelés hirtelen elvesztése, memóriazavar.

MIVEL A STROKE NEM FÁJ, HAJLAMOSAK VAGYUNK VÁRNI A TÜNETEK ELMÚLÁSÁT, EZZEL VESZÉLYEZTETVE A TELJES FELÉPÜLÉSÜNKET, MI TÖBB, SAJÁT ÉLETÜNKET. HA CSAK A GYANÚJA IS FELMERÜL A STROKE-NAK, AZONNAL HÍVJUK A MENTŐKET, ÉS MONDJUK KI, HOGY STROKE-RA GYANAKSZUNK! Mit tegyünk, ha bizonytalanok vagyunk? Ha valaki bizonytalan, nem ismeri fel egyértelműen a stroke tüneteit, az alábbi egyszerű feladatokat kell elvégeztetni a beteggel és figyelni az eredményt.

• Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
• Emelje fel vízszintesig mindkét karját! Lehanyatlik-e valamelyik keze?
• Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?

(Forrás: Betegszoba.hu)