A szakértők szerint az ultra-feldolgozott élelmiszereknek való kitettség az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek magasabb kockázatával jár. A The Lancet című folyóiratban megjelent tudományos dokumentumok szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) jelenléte a világ népességének napi étkezéseiben meghaladta a negatív történelmi szintet.

Ez a három cikkből álló kutatás a szerzők szerint figyelmeztet erre a tendenciára, amely megváltoztatja az étkezési szokásokat és növeli a krónikus betegségek kockázatát mind a fejlett országokban, mind a feltörekvő régiókban.

A bemutatott, 43 szakértő által végzett elemzések rávilágítanak az összehangolt nemzetközi válaszlépések sürgősségére .
A Carlos Monteiro professzor és csapata által 2009-ben létrehozott NOVA osztályozás négy csoportra osztja az élelmiszereket: feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott összetevőkből készült élelmiszerek és ultra-feldolgozott élelmiszerek. A The Lancet által publikált tanulmány részletezi, hogy e rendszer szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek olyan termékekből állnak, amelyek származékos anyagokból, például hidrogénezett olajokból, szirupokból és különféle adalékanyagokból készülnek.

A Carlos Monteiro által 2009-ben létrehozott NOVA osztályozás az élelmiszereket négy csoportba sorolja a feldolgozottságuk mértéke szerint, beleértve az ultra-feldolgozott élelmiszereket is.

Monteiro részt vett ebben a tanulmányban, amely azt mutatja, hogy ezek a termékek gyakran kiszorítják a hagyományos élelmiszereket és a természetes alternatívákat. „Az ultra-feldolgozott élelmiszerek növekvő fogyasztása világszerte átalakítja az étrendeket, kiszorítva a friss és minimálisan feldolgozott élelmiszereket” – jegyezte meg a szakértő.

Hozzátette: „Ezt az étrendi változást hatalmas globális vállalatok hajtják végre, amelyek hatalmas profitot termelnek az ultra-feldolgozott termékek előtérbe helyezésével, amit intenzív marketing és erős politikai lobbizás támogat, hogy akadályozzák az egészséges táplálkozást elősegítő hatékony közegészségügyi politikákat.”

A sorozatban ismertetett különféle országos felmérések eredményei jól szemléltetik ezen termékek étrendben betöltött részesedésének folyamatos növekedését. A dokumentum adatokat kínál arról, hogy az elmúlt 30 évben hogyan emelkedett az ultrafeldolgozott élelmiszerekből származó kalóriák százalékos aránya Spanyolországban 11%-ról 32%-ra, Kínában pedig 4%-ról 10%-ra .

A jelentés a szabályozások kiegészítését javasolja olyan intézkedésekkel, amelyek megkönnyítik a friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez való hozzáférést.

A latin-amerikai régióra vonatkozó reprezentatív adatokként Mexikó és Brazília adatai 10%-ról 23%-ra nőttek ugyanezen időszak alatt. Másrészt az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban ez a szám húsz éve meghaladja az 50%-ot.
Egyéni szinten az ultra-feldolgozott élelmiszereknek való széles körű kitettség súlyos táplálkozási egyensúlyhiányokkal, túlzott kalória-, zsír- és cukorbevitellel, valamint a védő komponensek, például a rost és a fehérje alacsonyabb jelenlétével jár. A tanulmány 104 hosszú távú követéses vizsgálatból származó bizonyítékokat gyűjt, amelyek közül 92 az ultra-feldolgozott termékek nagyobb fogyasztását olyan problémákkal hozza összefüggésbe, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a megnövekedett korai halálozás.

A The Lancet című folyóiratban publikált adatok szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek 25%-kal növelik a 2-es típusú cukorbetegség , 21%-kal pedig a túlsúly vagy elhízás kockázatát, míg az összhalálozás, a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás mindkét kategóriában 18%-kal nő, ha ezek a termékek prioritást élveznek az étrendben. A mentális egészségre gyakorolt hatást is megfigyelték, mivel ezek a káros élelmiszerek 23%-kal növelték a depresszió kialakulásának valószínűségét.

Mathilde Touvier , a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet kutatója szerint : „Míg a tudományos közösségen belül egészséges vita folyik az ultra-feldolgozott élelmiszerekről, ezt meg kell különböztetni azoktól a személyes érdekek általi kísérletektől, amelyek a jelenlegi bizonyítékok aláásására irányulnak. A kutatások egyre növekvő száma arra utal, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend világszerte káros az egészségre, és indokolttá teszi a politikai intézkedések szükségességét.”

A szakértők úgy vélik, hogy a merész intézkedések és a csomagolás elején található címkézés kulcsfontosságú az ultra-feldolgozott élelmiszerek forgalmazásának korlátozásához.

A kutatásban olyan szakértők vesznek részt, mint György Scrinis , Barry Popkin és Camila Corvalan, javaslatokat vázol fel a kormányzati beavatkozásra az ultra-feldolgozott élelmiszerek térnyerésének megfordítása érdekében. A szakemberek azzal érvelnek, hogy ezen termékek nyilvános helyeken való jelenlétének korlátozása, valamint a címkézésre és az adókra vonatkozó szabályozások bevezetése strukturális változásokat generálhat, amelyek célja az ágazat vezető vállalatainak kereskedelmi stratégiájának megfékezése.

Corvalan rámutat, hogy „ennek a kihívásnak a leküzdéséhez a kormányoknak kell kezdeményezniük, és merész és összehangolt politikákat kell végrehajtaniuk, az UPF-jelzők csomagolás elején való feltüntetésétől kezdve a marketing korlátozásán át az adók bevezetéséig a tápláló és megfizethető élelmiszerekhez való jobb hozzáférés finanszírozását célzóan.” A dokumentum kiváló példaként említi Brazília iskolai étkeztetési programját, amelynek célja, hogy 2026-ra a ráfordítások 90%-át friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerekre fordítsa.

Barry Popkin professzor viszont azt szorgalmazza, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek jellegzetes összetevőit is tüntessék fel a csomagoláson feltüntetett információkban, hogy korlátozzák az egészségtelen helyettesítéseket. A cél a szupermarketekben és kormányzati szervekben történő értékesítésük korlátozásának fokozása, ezáltal csökkentve az ilyen termékek iránti keresletet.
A 43 szakértőből álló csoport kiemeli az összehangolt nemzetközi válasz szükségességét az ultrafeldolgozott termékek térnyerésének kezelésére.

A jelentés kiemeli, hogy a szabályozási kezdeményezéseket konkrét intézkedéseknek kell kiegészíteniük , amelyek megkönnyítik a friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerekhez való hozzáférést. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ahhoz, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése fenntartható legyen, elengedhetetlen, hogy a lakosság számára egészséges és megfizethető lehetőségek álljanak rendelkezésre a mindennapi életükben.

stoffán
Fotó: The Lancet