Az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) szerint 2024-ben Románia a második helyen állt az Európai Unióban az alkoholfogyasztás tekintetében, minden felnőtt évente 17,06 liter tiszta alkoholt fogyasztott, ami majdnem kétszerese a 9,2 literes európai átlagnak. Konkrétan ez körülbelül két és fél pohár bornak vagy két korsó sörnek felel meg naponta.

Az Országos Közegészségügyi Intézet jelentése szerint a 15 év feletti románok 70%-a fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban. Ami még rosszabb, a felnőttek 35%-a túllépi a havi mértékletes alkoholfogyasztási limitet, egyszerre 60 gramm tiszta etanolt iszik. A férfiak több mint fele (53%) beismeri ezt a viselkedést, míg a nők körében ez az arány 18%-ra csökken.

A tinédzserek sem kivételek. A 2022-es YRBSS tanulmány szerint tíz középiskolás diákból hatan ivottak alkoholt az elmúlt 30 napban, és több mint kétharmaduk azt állítja, hogy legalább egyszer fogyasztott alkoholt.

A régebbi tanulmányok már nem hitelesek

Évtizedekig úgy tűnt, hogy a tanulmányok azt mutatják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás védő hatással lehet az agyra. Azok az emberek, akik alkalmanként ittak, alacsonyabbnak tűntek a demencia kockázatának, mint azok, akik egyáltalán nem ittak. Az új bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy ez a következtetés téves volt.

A BMJ Evidence-Based Medicine című folyóiratban publikált kutatás egy másik módszert, a mendeli randomizációt alkalmazta, amely a genetikai variációkat vizsgálja a valódi ok-okozati összefüggések, nem pedig a korrelációk megállapítása érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a demencia kockázata az elfogyasztott alkohol mennyiségével nő, még mérsékeltnek tekintett szintek esetén is.

„Megfigyeléses vizsgálatokban úgy tűnt, hogy azok, akik keveset isznak, jobban védettek, mint azok, akik sokat vagy egyáltalán nem isznak. A valóságban sokan azok közül, akik orvosi okokból hagyják fel az alkoholfogyasztást, néha akár a kognitív hanyatlás első jelei miatt is” – magyarázta Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem professzora.

A jelenséget fordított okságnak nevezik, ami gyakori téveszme a korábbi tanulmányokban. Az alkohol nem védi az agyat, hanem egyesek éppen azért csökkentik az ivást, mert az egészségük romlani kezd. A tanulmány azt mutatja, hogy azok közül, akiknél később demencia alakult ki, sokan már a diagnózis felállítása előtt csökkentették az ivást, ami magyarázza a korábbi kutatások által az alkohol védő hatásáról alkotott téves benyomást.

Mit mutattak a genetikai elemzések?

Minden további, genetikailag becsült standard fogyasztási egység 17%-kal növeli az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűségét, és a demencia bármely formájának kockázata 23%-ra emelkedik. Ez az összefüggés akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük az olyan tényezőket, mint az iskolai végzettség, a dohányzás, a testtömegindex és a társadalmi-gazdasági státusz.

Pontosabban, a genetikailag előre jelzett alkoholfogyasztás megduplázódása körülbelül 23%-kal növeli a demencia kockázatát. „Azok az emberek, akik életük során átlagosan hetente három italt isznak, 15%-kal nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint azok, akik csak egyet” – mondta Dr. Anya Topiwala, az Oxford Population Health vezető kutatója. Hasonlóképpen, az alkoholproblémákra való genetikai hajlam megduplázódása 16%-kal nagyobb valószínűséggel korrelál a demencia kialakulásának valószínűségével.
stoffán