Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a fejlődés és eszközei (Mesterséges Intelligencia, szintetikus DNS, CRISPR) bármikor bűnözők kezébe kerülhetnek, és terrorista célokra felhasználhatók. A genetikai manipuláció növekvő kockázataival szembesülve a szakértők és a kormányok aggódnak egy (újabb) mesterségesen létrehozott világjárvány lehetősége miatt.

Nyilván több Olvasó emlékszik arra a jó 20 éve történt furcsaságra is, amivel először tele voltak a hírek, aztán síri csendben elhallgatták a történtetek., Mikor Németországban egy furcsa fertőzés bukkant fel, amibe 800 ember halt meg. Súlyos hasmenés, hányás, majd a vesék leállása volt a sorrend a megfertőződött személyeknél, akik zömmel bele is haltak a furcsa kórba.

A hírekben akkoriban először a spanyol uborkára fogták (hazudták) a megbetegedéseket, majd állítólag „fertőzött, étkezési búzacsíra” okozta. Mint később kiderült, nagy valószínűséggel ez esetben is egy biolaboratóriumi szivárgás révén szökött ki valamilyen kórokozó, ami a kolera-fertőzéssel kapcsolatos kísérletekhez tartozott. Az esetről, noha több százan meghaltak miatta, teljes hírzárlatot rendeltek el, a közvélemény pedig meg kellett elégedjen, a „spanyol uborka okozta” mesével.

De nem ez volt az első eltussolt biológiai laboratóriumból kiszabadult kórság. 1979-ben egy rejtélyes betegség sújtotta a volt Szovjetunió (ma Jekatyerinburg Oroszországban) iparvárosát, Szverdlovszkot. Több mint 60 ember halt meg egy furcsa fertőzésben, amelyet hivatalosan szennyezett húsnak tulajdonítottak. Az igazságot csak a vasfüggöny 1992-es leomlása után, maga Borisz Jelcin akkori orosz elnök fedte fel: valójában egy titkos szovjet biológiai fegyvergyárban történt baleset, egy, a nemzetközi szerződéswk által tiltott program okozta az emberek halálát .


Ez az évtizedekig őrzött titok feltárja a biológiai fegyverek elleni küzdelem egyik fő nehézségét: láthatatlanságukat, írja a Slate. Hogyan lehetett titokban tartani egy biológiai fegyverek okozta balesetet, amelyben több tucat ember halt meg, még a Szovjetunióban is? Ahogy a Washington Post újságírója, David E. Hoffman írja a hidegháborús fegyverkezési versenyről szóló „The Dead Hand” című művében, a válasz magában a fegyverek természetében rejlik: „A biológiai fegyverek jelentették a végső kihívást a kémek, a katonai személyzet és a tudósok számára.”
Más szóval, például egy nukleáris siló még nagy magasságból is megfigyelhető, de egy biotechnológiai laboratórium nem különbözik egy hagyományos orvosi központtól.

„A nukleáris robbanófejekkel ellentétben, amelyek nyilvánvaló radiológiai nyomokat hagynak a silóikban, és amelyek felhasználása kétségtelen, egy militarizált kórokozót és az általa okozott járványt nehéz lehet megkülönböztetni egy természetes kórokozótól, ami bármely támadó számára elfogadható tagadást biztosít” – magyarázza a Vox.

A COVID-19 megjelenése, amelynek eredete még mindig vitatott, (DE AZ MÁR TÉNY, HOGY BÁRMI IS VOLT, NEM TERMÉSZTES ÚTON ELSZABADULT KÓROZKOZÓRÓL BESZÉLHETÜNK) és egyáltalán nem tisztázott, jól mutatja, milyen nehéz egy világjárványt pontos okát kideríteni.
Egy módosított vírus kevés nyomot hagy maga után, és egy indukált járvány nagyon hasonlít egy természetes járványra: még a hírszerző szolgálatok számára sem lehet bizonyítani például egy pestis-járvány eredetét. Ez jelenleg egy gyorsan változó , óriási fenyegetés.


„A Mesterséges Intelligencia (AI) és a szintetikus biológia fejlődése megkönnyíti, gyorsabbá és olcsóbbá teszi a mesterséges kórokozók létrehozását. Az olyan eszközök, mint a CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats) génszerkesztő rendszer demokratizálják a genetikai manipulációt, és a Mesterséges Intelligencia ma már lehetővé teszi teljesen új fehérjék vagy vírusok tervezését, amelyek potenciálisan veszélyesebbek, mint a Szverdlovszk lakosságát megmérgező lépfene” – jegyzi meg az elsőként idézett forrás.
Ha néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen forgatókönyvek léteztek, olyan vírusok, amelyek az influenza fertőzőképességét az ebola halálosságával ötvözik, olyan kórokozók, amelyek genetikai profiljuk alapján célozzák meg a populációkat, és így tovább, ma már ezek tökéletesen elképzelhetők.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) által 2023-ban végzett kísérlet kimutatta, hogy a diákok chatbotok segítségével képesek rekonstruálni a halálos vírusok online megrendelt genetikai anyagból történő összeállításának terveit. Míg a technikai akadályok továbbra is magasak, a hozzáférési küszöb veszélyesen alacsonyra süllyed, beleértve nem állami csoportok számára is.


Ezzel a technológiai offenzívával szembesülve a védelmi iparnak innoválnia kell. A bostoni (Massachusetts) székhelyű Ginkgo Bioworks biotechnológiai vállalat példája jól szemlélteti az érzékelő eszközök új generációjának megjelenését. Mesterséges intelligencia segítségével a vállalat kifejlesztette az ENDAR-t, egy olyan rendszert, amely képes azonosítani a genetikai manipuláció jelét egy DNS-mintában annak megállapítására, hogy egy kórokozót mesterségesen módosítottak-e.

Egy ilyen típusú „bioradar” feltárhatja egy új fertőző ágens eredetét, és gyorsan iránymutatást adhat az egészségügyi vagy akár a politikai válaszlépésekhez. De a verseny még korántsem nyert: ahogy az gyakran lenni szokott, a fenyegetések létrehozására használt technológiák gyorsabban fejlődnek, mint azok, amelyeket az ellenük való küzdelemre terveztek.

A COVID-19 világjárvány azt is megmutatta, hogy a dezinformáció fokozhatja a káoszt. A vakcinákkal vagy az egészségügyi hatóságokkal szembeni bizalmatlanság, a WHO és más hatóságok képtelensége egyértelmű választ adni a vírus eredetére vonatkozóan, az átláthatatlan vakcina beszerzési rendszerek, a gyógyszeripari vállalatok hatalmas profitja közepette, stb. stb. csak bonyolítja a válságkezelést, és a különböző szereplők érdekeltek lehetnek a generatív Mesterséges Intelligencia által ügyesen támogatott, hamis bizonyítékok előállítására vagy bioterrorista támadások szimulálására képes különböző narratívák terjesztésében. A tökéletes recept a súlyos geopolitikai válságok kiváltására.

„A szakértők számára illúzió azt hinni, hogy lehetséges lesz szabályozni vagy teljesen betiltani ezeket a technológiákat. Az egyetlen megoldás a fenyegetésekhez hasonló kifinomult ellenintézkedések kidolgozása, a védőfelszerelések felhalmozása, a kórokozók áramlásának valós idejű nyomon követése és a társadalmi ellenálló képesség megerősítése az egészségügyi válságokkal szemben.

A kihívás nemcsak a következő világjárvány elkerülése, hanem annak felismerése is, legyen az természetes vagy ember okozta” – összegzi az idézett forrás.
A biológiai hadviselés, amely egykor az államok privilégiuma volt, gyorsan kisebb csoportok vagy akár elszigetelt egyének halálos sőt tömegpusztító fegyverévé válhat. Ebben az új környezetben a biotechnológiai fenyegetések felderítésének, hozzárendelésének és elhárításának képessége ugyanolyan kulcsfontosságú lesz, mint amilyen kulcsfontosságú volt a nukleáris elrettentés a 20. században.