A bálványosi helységnévtábla utáni nagy kanyarban kell letérni egy erdei útra, ahonnan még néhány száz métert autóval is meg lehet tenni, aztán gyalogosan kell felkapaszkodni az erdő mélyén fekvő gyógybázisra, ahol madárcsicsergés fogadja a látogatókat.

A fürdő 1880 körül épült, létrehozójáról, Csiszár Dénesről kapta a nevét, aki a jelenlegi tulajdonosok – Taierling Péter Ferenc és Taierling Johann – üknagyapja volt.

– Nagymamánknak köszönhetjük, hogy megszerettük ezt a helyet, mert itt töltöttük gyerekkorunkat, sokat mesélt a fiatalkoráról és a szülei életéről is, valamint arról, hogy akkoriban milyen volt itt az élet. Üknagyapánk üzletember volt, marhákkal is kereskedett fiatal korában, később szeszgyára volt. Vadászként többször megfordult ezen a helyen, és egy alkalommal egy vadászszéken üldögélve észrevette, hogy a szék lábainál borvíz tört fel. Rájött, hogy itt borvízforrások vannak, persze tudta, hogy Bálványoson sok forráshely van, de itt, ezen a helyen még nem volt kiaknázva.

Ezt felismerve megvásárolta ezt az erdőrészt, és saját költségből elkezdte építeni a fürdőt tizenvalahány éven keresztül. Magyarországon balneológiát is tanult, hogy tisztában legyen a víz gyógyhatásaival. Rendszeresen meghívta főleg a kézdivásárhelyi polgári közösséget, akik szekerekkel feljöttek és akár heteken át itt tartózkodtak. Mecénásként ellátta őket, épületeket is épített a vendégeknek, istállókat az állatoknak – meséli Tailinger Péter Ferenc.

A kommunizmus alatt államosították az egész területet, de a hatvanas-hetvenes években az állam felkarolta a fürdőket, és Băile Bálványos név alatt egyesítette. A bálványosi vár adja ennek a három dombnak a nevét: a Csiszár-oldal, a Büdös-oldal, ahol a Büdös-barlang található, illetve a Transilvania oldal (ez valamikor a Transilvania Bank tulajdona volt). A kommunizmus alatt a Csiszár-fürdőt átnevezték Băile Rece-nek, hoteleket, kezelőbázist építettek, rendben tartották. Ez a ’89-es rendszerváltásig jól működött.

Ekkor privatizálták, de nem volt lehetőség fenntartani, így tönkrement. – Erdőket ugyan visszakaptunk, de a fürdőt már nem lehetett visszaigényelni, aztán úgy alakult a helyzet, hogy árverésre került, és a banktól meg lehetett vásárolni. Így vettük meg 2012-ben a testvéremmel. Azóta lehetőségeinkhez mérten folyamatosan fejlesztjük. Első években kalákákat szerveztünk, próbáltuk főleg a kézdivásárhelyieket megmozgatni, hisz sokukat köti ide szép emlék, sokan szerették ezt a helyet, töltötték itt gyermekkorukat – mondja Péter.
Itt minden fából van, a medencék, a szaunák, a dézsák, és ha nem tartja karban senki, nem javítgatják minden évben, hamar tönkremegy. Az elmúlt tíz évben évente legalább egy medencét felújítottak, pályázatból újraépült a mofetta, a szaunák és a dézsák. Ugyanakkor az elmúlt években két jurta is épült, amely szervesen illeszkedik a tájba.
Az idei szezon a negyedik, amikor belépőt – egy napra harminc lejt – kérnek, ebből működtetik a népi fürdőt. A villanypásztorral körbekerített hely mindenki számára nyitott, saját felelősségre akár télen is használhatják az arra járók, ha begyújtanak a szaunába és vigyáznak a tisztaságra. Itt nem az emberek rongálnak, hanem a tél, a hó, az eső viseli meg a faépítményeket, hiszen szinte semmi nincs befödve. A hely érdekessége, hogy minden medencének más-más gyógyhatása van a szervezetre, valóban egy különleges, Európa-szerte egyedi természeti kincs. A föld alól feltörő gázok is bizonyítják, hogy a Csomád–Bálványos-hegység vulkanikus zóna, és még valamennyire aktív. Szén-dioxid-gáz tör fel a vulkanikus rétegeken keresztül, és azokat az ásványokat mossa, amelyeken keresztülmegy.

Hét medence vize használható külső kúraként, ugyanakkor három ivóvízforrás is van a területen, és egy mofetta. A szakemberek a medencéket nedves mofettának, a gázfürdőt pedig száraz mofettának nevezik, mert ugyanaz a gáz tör fel. Ennek értágító hatása van, hiszen amint a szén-dioxid bejut a szervezetbe, a testünk megnyitja az ereket, így több oxigén jut el a kapillárisokon keresztül. Kiváló, főleg idősebb embereknek, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, vagy műtét után is ajánlott, mert javítja a vérkeringést, idegrendszeri problémákra is jó, de a visszeres lábbal is csodákat tesz, állítják a vendégek.

Amikor még működött orvosi bázis a területen, mindenkinek személyre szabták a kúrát, de ma a látogatók saját felelősségre fürdőznek. Nagyjából annyit kell ülni a medencékben és a mofettában is, ameddig bírja az ember, javasolják. Ez nem több néhány percnél, hisz a medencék többsége nagyon hideg, nyáron sem melegebbek 5-10 foknál.

A fürdő ősz végéig tart nyitva hivatalosan, népszerűségét az is bizonyítja, hogy nemcsak a környékről, hanem távoli országokból is felkeresik.

Hargita Népe