Magyarországon ugyan elsősorban csak két mérgeskígyó-faj tekereg, de még ezek is kellemetlen meglepetést okozhatnak. A keresztes viperák és a rákosi viperák alapvetően rejtőzködő életmódot folytatnak, azonban ha rájuk lépünk vagy megijesztjük őket, akkor támadásba lendülnek.

Bár Magyarország szerencsés helyzetben van, ha a mérges kígyók jelenlétét nézzük, akad azért néhány hazai faj, amivel jobb nem összefutni. Hazánkban összesen 7 kígyófaj él, közülük 5 teljesen ártalmatlan sikló, figyelni csak a keresztes és a rákosi viperákra kell. Előbbi Európától kezdve a Közel-Keletig, egy rendkívül gyakori fajnak számít, legnagyobb haza populációja Somogyban lelhető fel, de a Bakonyban, a Zempléni-hegységnél, valamint Zala vármegye erdőiben is előfordulnak. A rákosi viperák ezzel szemben főleg a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén keresztezhetik a túraútvonalakat.

Közülük a keresztes vipera a veszélyesebb, még ha alapvetően tőle sem kell félni: nem szereti az ember közelségét, és lépteket hallva inkább visszavonulót fúj, mintsem hogy felkeresné a zaj forrását.
Azonban a Blikknek nyilatkozó Homoki András erdészeti-vadgazdálkodási szakértő szerint, ha sarokba szorítják vagy szándékosan háborgatják, akkor hamar támadásba lendül, ez pedig már nem játék. A keresztes vipera mérge ugyanis erős, és kiváltképpen veszélyes – extrém esetben akár halálos is – lehet a gyerekekre, idősekre és a legyengült szervezetű emberekre.

A méreg a keringési rendszert támadja, így a szervezetbe jutva kritikusan alacsony vérnyomást és szívritmuszavart okozhat. A marás helye körül általában fájdalmas duzzanat keletkezik, amit bőrpír kísérhet – érdekesség, hogy a kígyók fognyomai nem mindig látszanak és nem is feltétlenül vezetnek vérzéshez. Nagyobb mennyiségű méreg bejutása esetén nemcsak helyben alakulhat ki ödéma (vizesedés), de a folyamat az egész végtagot is érintheti, sőt: a nyirokcsomók is megduzzadhatnak, amit erős fájdalom kísérhet.

A szakértő szerint fontos azt is megemlíteni, hogy bár a Magyarországon fellelhető példányok méregtermelése alacsonyabb, mint azoké a kígyóké, amelyek a mediterrán országokban és a Közel-Keleten élnek, de mint fentebb is írtuk, ez nem jelenti azt, hogy hatása ne lenne komoly vagy éppen veszélyes. A keresztes vipera egyébként eléggé „spórolós, így meglepő módon az első harapások általában álharapások, tehát nem tartalmaznak mérget – mindenesetre a tünetek akár fél órán belül is jelentkezhetnek, és mindenképpen érdemes velük orvoshoz fordulni ellenszérumért.

Kinézetük miatt sokan összekeverik a keresztes viperákat az egyszerű siklókkal, de nem árt tudni, hogy védett állatfajnak számít: természetvédelmi értéke egyedenként 250 ezer forint. A rákosi viperáé ezzel szemben az 1 millió forintot is eléri.