Horváth László drogügyi kormánybiztos betartotta hétfői ígéretét, és kedd délelőtt benyújtotta az országgyűlésbe az új drogtörvényt, melynek célja „a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása”.

Azt már hétfőn lehetett tudni, hogy az új törvény már nem tesz különbséget a hagyományos drogok és a szintetikus szerek között, szabálysértés helyett már az utóbbiak használata is bűncselekmény lesz.

Most a leglátványosabb változás, hogy szűkíti az elterelés lehetőségét, úgy, hogy az csak akkor lesz elérhető, ha az elkapott személy elárulja, kitől vásárolta a kábítószert. (Az elterelés a büntetés kiváltására felajánlott szolgáltatás, amely a szerhasználat csökkentését vagy teljes elhagyását célozza.) A törvény azt is hozzáteszi, hogy ha valaki szándékosan hazudik, hogy elterelésre menjen, az „hamis vád bűntettét követi el”.

Az új Btk. szerint azok, akik kábítószert kínálnak vagy adnak át másoknak, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők – ha pedig a tevékenységüknek köszönhetően „a kábítószer több mint tíz személy számára válik hozzáférhetővé”, akkor három évet is kaphatnak. És ez még nem is a kereskedelemre vonatkozik. Azok ugyanis, akik kábítószert hoznak forgalomba, vagy azzal kereskednek, öt évtől akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetők.

Az új törvényben nő a büntetés abban az esetben is, ha valaki a külföldről hoz be, vagy rendel kábítószert: mostantól ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság, ha pedig mindez üzletszerűen történik, akkor öttől tíz évig tartó büntetés is jöhet. A törvény azzal is kiegészül, hogy két évet kaphat az, aki az ország területére csekély mennyiségű kábítószert rendel meg.

Kiterjesztik továbbá a kábítószer-kereskedelem elkövetőire alkalmazható elkobzás és vagyonelkobzás hatályát. Elkobozhatnak minden tulajdont, amit a kereskedelem során felhasználtak: így a szer „szállítására, tárolására alkalmazott járműveket, az illegális anyagok tárolására, feldolgozására, értékesítésére való előkészítésre használt eszközöket és berendezéseket, valamint a tárolásra, feldolgozásra, elrejtésére használt ingatlanokat” is.


Újdonságként bekerült az is, hogy a hatóságok ideiglenesen bezárhatják azokat az üzleteket, vendéglátóhelyeket, ahol a tulajdonos közreműködésével vagy tudomásával történnek kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. A bezárás a második rajtakapás után jön, nem lehet kevesebb fél évnél, illetve a bejáratra ki kell majd aggatni egy jól látható táblát a bezárás okáról. Nos ez olyan lesz mint Amerikában.

Kiegészült továbbá a Btk. azzal, hogy nem bocsátható feltételes szabadlábra az, „aki a kábítószer-kereskedelem bűncselekményt különös visszaesőként követte el”.

Mint ismeretes a kormány az utóbbi hónapokban ismerte fel, vagy jutott el odáig, hogy Magyarországon súlyos problémákat okoznak a szintetikus kábítószerek. Főleg vidéken az elmaradt régiókban van nagy baj, ahol a herbált és egyéb vegyszerből készült drogfogyasztók között már kiskorúak is vannak.

Orbán Viktor februári évértékelőjében így szólt: „Aztán itt vannak az aggasztó adatok a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről. Itt baj van. Az olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek elárasztották az országot. Ezt meg kell fékeznünk. Bármi áron” – mondta, majd bejelentette az új kormánybiztos kinevezését.

Ezután márciusban a Fidesz benyújtotta a 15. Alaptörvény-módosítást, amiben volt egy olyan sor, hogy „Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”. Ez persze nem jelentett semmi újat, eddig is tilos volt mindez, inkább egyfajta új politikai irányelvet fogalmaztak bele, aminek a mostani törvény a valódi kibontása. Annyi hatása azonban már a módosításnak is volt, hogy arra hivatkozva a rendőrség betiltotta a Kutyapárt marihuána legalizálásáért tartandó rendezvényét.

(G.M.)